PeCsa

eljött a november 23-a (péntek) és annak estéje is, amikor a Subric a 4. album kiadása előtti utolsó koncertet adta, s egyúttal az év utolsó koncertjét is. előttük 2 kisebb, feltörekvő banda, a Sunset és a Bloody Roots kezdett, majd utánuk jött kb. 7-kor a Leander. utánuk pedig még 2 csodálatosan fantasztikus zenekar, a Depresszió és az Ektomorf lépett fel.

nos, amit hallottunk és végigtomboltunk az egészből az a Leander vége, a Szánkrájszt és a Depi voltak, mivel 8-ra sikerült odaérnünk. :D ennek több oka is volt:

• először is az út maga. (Budaörsi út --> Móricz --> Batthyány --> Stadionok -->PeCsa) a 2. megállómnál Balázs öcsémet kaptam fel, meg Annával találkoztunk, aki végül a barátjával más úton jött külön. a Parlamenntel szemben pedig Baglyurfimat csíptük nyakon, és irányba is vettük a metrópótLÓbuszt meg az 1-es vilit.
• második igen nehezítő tényező volt, hogy a telefonom töltője bekrepált, így működőképes telefon nélkül indultam útnak: lett is pár nem fogadott hívásom..:D de ügyesen sikerült mindenkit megtalálnom a városban, akit kellett.

igazából ha a Leander végét lekéssük, akkor sem lett volna baj, mert sokat nem tettek hozzá az estémhez, bár rosszak sem voltak, csak azt hiszem, én egyszerűen nem fogom őket ezek után sem úgy igazán nagyon szeretni. vicces volt az odaérés amúgy, mert abban már nem is bíztam, hogy miskolci barátkáimmal találkozok ilyen kacifántos út után. aztán pont a bejáratnál futottunk össze Borival és Botival!:):) azistenisígyakarta!

Subric remek volt, mint mindig, bár annyit hozzá teszek, ez a hely hangzásilag jó volt, de méretileg túl nagy. a Subi kisebb színpadon, családiasabban jobban tud érvényesülni és a lámpalázuk is kisebb, ami jót tesz nekik. mindenesetre bemutatták az egyik új számukat, ami szuper lett, nagyon tetszik. konklúzióm az, hogy ez az album talán jobb is lesz, mint a Bookmarks!:P

a Depi szintén remekbeszabott volt!!:) nagyon régen voltam már a koncertjükön és nem is vagyok rajongójuk, de élveztem kifejezetten, mert ügyesek. Apukám szeretett volna nagyon jönni, mert neki a kedvenc bandája. aztán egy sajnálatos családi baleset kapcsán ki kellett hagynia.:/ sadness! tesóm is élvezte nagyon, vele szintén rég voltam már együtt koncerten, tehát az este több szempontból is kellemetes volt. a hang viszont erős és dobhártyát nem kímélő volt, ezért a végefelé 2-3 számról már lemaradtunk, mert megkérdem Baglyurfit, hogy menjünk ki. a visszataps alatt ettünk 1-1 lilahagymás zsíroskenyeret!:P megfizethetetlen volt!

végén beálltunk a kilométeres sor végére, hogy megkapjuk a ruhatárból a kabátjainkat és táskáinkat, majd útnak indultunk az éjszakai buszok felé. mindezek közben még pár szellemes szóviccel szórakoztattuk egymást, jól telt az esténk!:) én szuperül éreztem magam, csak azt sajnáltam, hogy apa nem tudott jönni.

Bori pedig az este folyamán készített egy nagyon aranyos képet Baglyurfimról és rólam, így megszületett életünk első közös képe!^^
tádáám:

a reggeli avokádó esete

reggeli dialóg ez, amelyet kedvesemmel alkottunk a reggeli kapcsán. ezt most nálam a gyümölcsök teszik ki, mert nekikezdtem újra a szétválasztó diétának, csak most nem naponta, hanem napszakonta váltakoznak a tápanyagféleségek. Ő pedig szolidaritásból, szeretetből és szimpatizálásból szintén velem tart most ebben.

kedves, barátságos életkép ez, de valami hiba mégis becsúszott a rendszerbe:

B: -az avokádó szar..
E: -nem is olyan rossz, zöldség íze van.
B: -nem. csak nem jó..

E: -még a héja is szép!
B: -ja, csak az íze szar.  (:DDDD)

5 perccel később:

B: -VÉLETLENÜL beleharaptam a magjába.
E: -hűű..bwaa..és milyen volt?
B: -szar..

:DD itt a történet végén, és amúgy a héven csücsülve már sírva nevettnünk szegény avokádón. szerintem végül is érdekes volt. :D

visszatérős

rég írtam ide sajnos. nem azért, mert elhanyagolnám ezt a blogot, vagy meguntam volna; minden nap gondolok rá. :P egyszerűen lelki jellegű problémáim kimerítenek és elborítanak, mint egy hatalmas fodrozódó hullám a barcelonai fürdőző turistákat.

ma kisegítettem idegen nyelven - na jó, végülis nem, mert az angol volt - egy kedves urat. a 4-6-os megállóban, sulim előtt ugyanis egy angolul beszélő idegen engem és 2 kedves barátnőmet vélt potenciális segítőtársnak egy bizonyos cím megtalálásában. nos, pontosan nem tudtam kivenni, mit keres, így a hatalmas tömeg és hangzavar közepette. ellenben hármunk közül én elegyedtem vele szóba ángélusul, ami tök jó érzéssel töltött el; pláne, hogy segíthettem és még meg is köszönte hálásan. :) megbizonyosodtam ma is, hogy még mindig megy az angol jól, nem kopott meg a tudásom, zsííír!

másfelől ma vettem részt életem első fotózásán (a kötelező sulis meg igazolványos bénaságokat leszámítva), ami gyors és jó hangulatú volt. kint történt ez a szabadban, pontosabban helyileg az ELTE TTK két épülete között és délután. a drága kis szerkesztőségem körében zajlott ez, és főszerkesztőnk kezdeményezése révén jött létre. az ilyen aranyos gesztusait én imádom; mindannak ellenére, hogy mostanában akadnak kommunikációs problémáink a csapatban, így kicsit mindenki bosszús felé. a fotósunkban szintén pozitívan csalódtam ma, hiszen eddig jó élményem nem nagyon volt vele, kellemetlen viszont igen. a képek szuperek lettek, nagyon ügyes fényképész a srác!!^^ alig várom, hogy megkapjam őket; le is cserélem azon nyomban az életrajzomban díszelgő ballagási tablóképet.:)

végül pedig - hogy a keretes szerkezet most szépen itt meglegyen - a blogolást nem szándékozom abbahagyni, csupán eléggé szomorkás 1-1,5 hónapom volt, kicsit magam alatt vagyok. [bár ez a fizika törvényei szerint és szerintem is lehetetlen; de ezek az átvitt szófordulatok ugyebár a nyelvben berögzülnek, evvan:P] hogy ez miért is van/volt így, még talán részletezem; ámbár az előző post végén is az olvasható, hogy folytatom, már valószínűleg azt sem fogom; tán már nem is emlékszem, mit akartam akkor még leírni.

back to the..future!!

nagyjából egy hete szeretném megírni ezt, így előrebocsátom, hogy valószínűleg igen hosszú lesz. a elmúlt időszakban viszont betegeskedtem is, meg mások - főleg lelki - problémáival kellett foglalkoznom, ami engem is letört, ráadásul rengeteg dolgom volt - ahogy az szokott - és még olyan is volt, hogy egy tervezett pihenős program útjába akadály állt. amúgy vicces, hogy a Déli Haliból van szerencsém most ezt írni, mert éppen tűkön ülve várok az olvasószerkesztőkre, ezért lett egy kis nyugis szabadidőm.:) sosem írtam még a suliból blogot, de hát mindent el kell kezdeni egyszer elvileg.

a legfontosabb, amit már _igazán_ meg szerettem volna említeni, az életem új szereplője, Bagoly, aki egy igazán jó barátom lett az elmúlt 2 hétben. mindig kedveseket mondd nekem és még a cigiről is elkezdett leszokni, mert szerintem az állati egészségtelen és neki meg pláne nem tesz jót. olyat is mondott, hogy "újra él és ember tud lenni", amióta engem megismert. azt pedig mindketten beláttuk, hogy Effy vagyok. én pedig nagyon hálás vagyok neki a tisztességéért és az igazságosságáért, mert most ő volt a nagy hősöm és miatta vettem kézbe jól(!) az életem és értékeltem át a dolgokat. arról beszélt, hogy kicsit visszatért egy régebbi énjéhez és én is így érzem annak kapcsán ezt, hogy ki(k)hez is tartozom valójában. ;) nagyon hálás vagyok neki és boldog nagy részt neki köszönhetően!:)

szombaton voltunk Subric koncerten a dürerben, ahol a RCKLT nevű netes zenei magazin ünnepelte a szülinapját. Bencével, Pocival és utóbbi srác egyik bnőjével indultunk útnak, majd velük is tombolásztuk végig majdnem az egész koncertet. :P mert aztán megérkeztek a kockák - Máté, Bagoly és Arni - akik csak a végét ugrálták végig velünk. majd az egyik említett miatt elég drámai lett az este, Bencémék meg ott is hagytak, de végül a koliig el lettem kísérve, így nem panaszkodhatok túlzottan. csakhát mégis lemaradtam a Down tribjűtről, ami _nagyon_ érdekelt volna. nu, a legfaszább dolog végezetül az estéből, hogy Eperre kacsintottam egyet és így nekem dobta az egyik subricdobütőt, amit el is kaptam. kicsit harcoltam egy másik sráccal, aki színtén elkapta, de végül nyertem. olyan boldog vagyok, hogy végre egy ilyen is a relikviáim sorát gazdagítja! :D tádáám:

[nincs kész, folyt. köv.]

maga-biztos

ez a hét nem telhetett olyan szépen, békésen, vidáman és jókedvűen, ahogy én szerettem volna. ez így magában ugye nem is baj kifejezetten, de nem esik jól. ettől függetlenül nekem minden kerek, az bánt kicsit, hogy szeretteimnek nem az. 'my loved ones!' ♥
pár példa: ottvoltam pontosan-ők nem [ELTE]; nem figyeltem rá-mindig ott volt és lesz nekem [P]; van egér, de nincs ki elkapja [home]. az egészet most egy kérdezz-felelek dologgal tudnám elmesélni, nagyon megtetszett a múltkor amúgy is ez a játék. :P
a superneméknek meg pont van egy ilyen ide vágó száma, hát kezdődjön a játék:

Mért akar mindenki mást,ami? nem mindenki. csak az, aki telhetetlen és nincs szeme a széphez.

Mért nem jó ott, ahol éppen? igazi otthon a saját fejed. ha a fejed rendben, mindenhol megfelelő.:)
Mért szebb az övé és mért nem az enyém? ő jobban igyekszik.
Megvan a nézés, ismerem az érzést.

(...)

Mért mutat mindenki mást, ami? nem mindenki. itt meg csak az, aki fél. ["de a félelem rossz, a félelem rossz! és gondolkodni már nem fogsz. de hol vannak a vízióid?!"]
Az titkol csak, aki bajban van.

(...)

Mért kell mindig az, ami éppen nincs? valójában csak az illúziót kergetni jó egy ideig. ami kell, az ott lesz magától is.
És ha nálad van, már mért nem kincs? tévedés, kincs az!:P talán nem értékeled, hát kezdd el.
Mért rossz neked, ami jó nekem? csak addig rossz, amíg nem mondod ki, hogy neked az.
Hát hogy vagyok, ha veled nem? mint egy szellem. [hát olyan meg nincsen is, kérem szépen]

És annyit hozzáfűzhetek:

mert akarni kell, hogy legyen mit. :P

Remélem most már jobban vagy,

és együtt nagyon de nagyon.

végezetül és a címadás miatt ;DDD :

ODAHALGASS! :P

rest in peace!

ez sem lesz sajnos egy boldog írás, de szükségszerű, mert meg kell emlékeznem arról a drága teremtményről, akinek mindig csillogott a szeme, amikor rám tekintett. :$$ szombaton arra keltem, hogy az én egyetlen kis nyulacskám, Nyuszifül holtan, azaz hidegen és mereven fekszik a búvóhelyén, ahol még az azt megelőző péntek estén elbúcsúztunk. azt hiszem, az utolsó mondatom az volt hozzá: jó éjt, Nyuszifül! plusz megsimiztem azt az okos buksiját. ő már akkor tudta, miért megy oda be, én csak reggel. arról nem érdemes beszélni, neki mi volt az utolsó szava, mert neki olyan sosem volt. akkor ijedtem meg igazából először, amikor nem muszogott az orra, legalább is úgy véltem. sajnos nem tévedtem. :(
végül a legszebb converse-es cipődobozomat béleltem ki nyulas szalvétával - természetesen - és ebbe a koporsóba fektettem az én nagylábú nyúlpajtásom földi maradványait, felkészítve őt ezzel az utolsó útra, ami egészen a kertig tartott. ceremóniát nem tartottam a társaság és a pap hiányában, ennek ellenére szerintem szép volt ez az út. csináltam nyulamnak egy kedves kis fejfát, amibe igyekeztem belevésni a "NYUSZIFÜL" feliratot, de végül ez kevesebb sikerrel járt, mint egy bizonyos íróeszköz. nos, ilyen lett:

itt fekszik most az én szeretett nyuszim teste, két tujánk között és egy tulipánfa mögött. jó hely ez neki, direkt az ablakomhoz közel temettem, így minden reggel láthatom a sírját, ha kinézek. [amikor itthon vagyok] egyik kutyánk sem ásta még ki, ez is szuper. haragos is leszek, ha nem tartják tiszteletben a drágaságom nyughelyét, persze ők ezt nem érthetik úgy. ceremónia hiányában gyászbeszéd sem volt, ezért itt és ezúton pörgetném végig kis jószágom 4 éves életét nem túl hosszan, ámde lényegretörően és szépen összefoglalva. :) ezzel még egyszer búcsút veszek ettől a tündéri kis állatkától!


Nyuszifül a nyár nyula, amint a születési dátuma - amit az orvosa saccolt - is mutatja. talán innen volt az a mindig is tündöklő személyisége, amit mint éltető napsugarat vetett ránk. mindig. :P bár élete vége felé ezt a virgoncságot esetlegesen túlzásba vitte etető gazdáinak harapdálásával [értsd: Édesanyám, Nagyim] azonban ugorjunk vissza élete elejéhez.
én anno kedvenckémet egy tatabányai állatkereskedésben láttam meg legjobb gimis barátnőmmel, Larával. egy fárasztó - asszem szeptember végi-októberi - sulinap után tévedtünk ide, s rögtön szemet szúrt a csöppség. 1-2 héttel később haza is vittem, hát így került hozzánk ő. ^^ akkor még ilyen volt:

kicsi korában olyanokat csinált, hogy a bioszfaktos füzetembe belefeküdt, meg szétrágta az angolházimat. :D aztán elkezdett cseperedni, megismerte a doktorbácsit és megkapta első oltásait a szúnyogtámadások ellen.
hozzá kell tenni, sokáig azt hittük, nyuszilány ő. mert egyrészt így választottam az állatkereskedésben és többször meg is kérdeztem, másrészt olyan csinos volt a bundája mintázata. a fülei mint 2 masni, ráadásul gyönyörű fekete-fehér. a névadás is ezekhez mérten történt. [plusz egyik kedvenc subiszámom ihlette] mindezt a már-már tényleg beigazolódónak látszó illúziót nyulam orvosa oszlatta el egy látogatáskor, olyan 1,5 éves korában, amikor ivarérett lett. ugyanis kiderült, hogy a 2 fura szőr nélküli csúnyaság a ventralis oldalán, amitől megijedtem, csak 2 here. :DD egyből nyugodtabb voltam, de valamiért mégis rossz volt, hogy ő egy uraság. aztán ebbe is belenyugodtam és sokat mondtam neki, hogy "hölgyeim és nyulaim!"
tehát felnőtt az én apróságom és átalakult a csontozata, a bundája már kevésbé volt bolyhos és a nyúl formálódni kezdett. végül ilyenné vált A Szörny:

azt hiszem, ez lett itt élete képe. ez is egy doktorbácsi-látogatás után készült, amikor is besokallt és hazaérve dacból lefeküdt a fűbe, mert neki ott a legjobb és amúgy is pihen egyet. :DD a kertben amúgy a képen látható hámot viselve remek kalandokban volt része. én mindig legelés címszó alatt vittem ki, ő meg mindig a vakondtúrásokat ásta ki :D egyszer be is mászott a járatba, de aztán kiszedtem és ráolvastam a fejére, hogy most kurva koszos lett, de én nem fürdetem meg. :D deal! sok ehhez hasonló mókás pillanatunk volt, így nem csoda ha azt mondom, egy remek barátot veszítettem el, hiányozni fog nagyon az életemből és sosem felejtem el! <3

közös élmények közül persze mindet itt fel sem sorolhatom, az utolsó húsvétunkról viszont készült aranyos közös kép és ezt még megosztom itt Veletek, akik vagytok olyan aranyosak, hogy ezt is elolvassátok:

így szerettük mi egymást, így szeretett húsvéti nyuszi lenni az én kis szépségem. ^^ a körömvágásokat kevésbé szerette, de azokat is hősiesen tűrte, ahogy azt is, amikor Molly kutyánk társult a családhoz és nagyon elkezdett nyulaságom után barátkozva érdeklődni. [ezt heves farokcsóválással mutata ki; néha vakkantott is] :)
élete utolsó stádiuma nem volt szerintem vidám időszak már neki. úgy vettem észre, hogy valami baj van, hogy furcsán tartotta a pofiját. hát, megnéztem és a foga bizony annyira túlnőtt, hogy belevájt a felső metsző az alsó ínyébe is. tarthatatalan volt, futottunk az orvoshoz! ő lecsípte neki és sokat nem foglalkozott vele. azt mondta, csak szénával etessük, mert a tápoktól nem tud lekopni eléggé a foga. hibának érzem utólag, hogy nem kérleltem további vizsgálatokra. már ekkor le volt fogyva Nyuszifül. ezután adtuk neki a friss szénát, de nem ette buzgón, így csak tovább fogyott, annak ellenére, hogy a répát buzgón ette. :/ emellett pedig rengeteget ivott. minden hiába volt, és nagyon hamar történt az egész. :/ így betegségben és elgyengülésben eltávozott tőlem és tőlünk ez az imádnivaló jószág az örök vadászmezőkre.

béke poraira! <3

insomnia

hát, de hogyan a fenébe is aludjon az ember lánya, ha ennyire elszomorodott?! :/ nem tudom, tényleg elhagyott az álmosság. a Porcupine Tree az, ami most kikapcsol és olyan megnyugtató is egyben. mint egy jó barát aki ott van, amikor kell.
néha azt hiszem, nem értékelnek olyasfajta emberek, akiknek titkokat, féltett kincseket árulok el. :( vagy észre sem vesznek?! :/ érdekes ezen tűnődni, minden esetre kezdem megtanulni, hogy ha annyira erőlködnöm kell, hogy kicsorduljon egy könnycseppem akár, valami nem működik úgy, ahogy szeretném. viszont "ha feladod, az szart sem ér", mondja az IHM, így én nem csüggedek, még ha ilyen is velem néha még az édesanyám is. de ez csak egy példa.


mellesleg megműtötték másodszor is a kezeimet. [jobb tenyér és bal hüvelyk és gyűrűs ujjak] túl fájó pont nekem ez a rondaság, ami miatt vért izzadtam a sebészkedés közben, ezért itt nem írom le. aki szeretné, úgy is megtudja. :$ annyit hozzá, ilyen elektromos berendezésekkel szépítettek engem. a lidocain dupla adagban sem hatott, így volt szerencsétlenségem végig érezni, ahogy égek és ráz az áram, de túléltem és most már csak a sebeimet kell nyalogatnom. nagyon jól esett, amikor azt mondta a nővér, hogy szerinte egy "hős" vagyok, mert a férfiak nem szokták így bírni. nos, ilyen bókot szerintem rég kaptam. duplán boldog vagyok, hogy belementem ebbe a műtétbe, még ha fájdalmas is volt.
egyszer pedig reflexből sajnos elkaptam a kezem. belehasított a vágóeszköz az egészséges bőrömbe, így ott plasztikázni is kellett kicsit a mancsom, várom már, mennyire leszek heges. eddig szépen gyógyulok és gyulladás sincs! :)

NoFX - Dinosaurs will die - @Budapest Park 2013

voltunk tegnap este Mátéval a Parkban NoFX-en!!! :D hát ez vmi eszméletlen jó banda, teli mókával, mindenkinek csak ajánlani tudom.:P igazából nem is értem, eddig miért nem ismertem őket, mert kötődnek kedvenc zenekaraimhoz és amúgy is nagyon-nagyon szuperek. no de az én szívem csücskének köszönhetően nem csak megismertem őket, de egyenesen a 3. sorból figyelhettem őket életnagyságban, ahogy küzdenek a magyar bogarakkal és számolják, épp mennyi döglött bele a sörükbe..:DDD NoFX forever!:P
a Parkban is először jártam tulajdonképpen és szintén nagyon tetszik, jó hangzás, hatalmas szabadtéri és ennél egy észrevehető fokkal kisebb fedett színpad. :) teljes mértékben meg voltam elégedve és sokkal jobb, mint a ZP!!
hát, azt hiszem a Down, a Slayer, a Papa Roach és egyebek után ez volt a nyár utolsó ilyen nagy-híres bandás koncertje, de azért lesz még itt pár jóféle hazai is a sulikezdésig, amit már várok.:)

btw, felvettek jövőre is a KCSSK-ba, jíííííhá! ;)

éleslátás

"és úgy látszik, hiába nem akarom hinni, ez van"

szomorú, hogy teli van ez az amúgy gyönyörű élővilággal és rengeteg szépséggel tarkított bolygó a mi fajunk oly példányaival, akik odajönnek a fajtársukhoz egyedül abból a szándékból kifolyólag, hogy ártsanak. minden azt megmagyarázó, logikus ok-okozati összefüggés nélkül. így én is szomorú vagyok. közben az alany meg kivételesen nem egy gonosz, átkokat szóró lény. mire meg észrevenné, már csak a hasznosnak nevezett futás meg az ösztön marad. inkább lőném le magam ilyenkor a szégyentől, hogy embernek születtem és ennek a botrányos, magát romboló fajnak a képviselője kell legyek.
lettem volna madár! mindent megadnék most 2 szárnyért a kezeim helyén.

Spanyolország

itt vagyok most, pontosan Andalúziában, egy Benalmádena nevű üdülővároska partján, Málaga mellett és holnap este visszafelé repül már a gépem. :/ jó volt itt, kár, hogy máris haza kell menni. :$

ilyen volt a part, meg gyűjtöttem kagylót is, voltunk delfint meg oroszlánfókát lesni és Falcocat nézni a hegyen, ahova libegővel jutottunk fel. a vidámparkba most nem jutottunk el, de pár éve még igen, bár azért bánom. itt egy delfin még, amit a ma gyűjtött kagylótöredékekből formáztam a lábamra :DDD:

most pedig alvás, mert holnap reggel szobaátadás, majd el kell tölteni a napot vhogy, utána pedig egy hosszú Brüsszelben éjszakázós út haza. :'D szia tenger, adíos Espana!

volt-nincs macska

történt múlt héten csütörtökön, hogy indultam reggel vezetni és jajveszékelő nyávogást/nyifogást hallottam. be is néztem a tuja alá, de semmit nem láttam és mennem kellett. végül nem múlt el a nyávogást és Balázs öcsém találta meg az aprómakkát délután.
nagyon kis tündér volt, csak megijedt a kutyánktól, Mollykától. [majd később a másik, nagyobb németjuhász ebtől, Léditől is] aztán beszokott hozzánk, evett ügyesen és a dorombolója is beindult. még a kis pincsinkkel is egészen jól összebarátkozott ennek a hétnek az elejére. azonban tegnap előtt nyoma veszett, azóta sem került meg. :/ jó egérfogó lett volna belőle pedig! de a történetben nem is a mi szomorúságunk a fő tragédia, hanem hogy eleve bedobták szegény kismacskát az udvarunkba és utána valószínűleg valaki el is vitte lévén, hogy a kis kandúrka felmászott vígan és bátran a kerítésre. egyeseknek meg nagyon megnyerte a tetszését, így csak szimplán elvette. -.- hadd ne mondjam, melyik etnikumhoz tartozott mind a cica feladója, mind az elrablója. [pedig már el is neveztük szegénykémet Bömbinek :( ]


ezen kívül pucoltunk barackot Nagyimmal a cefrébe, meg voltam Apánál ebédelni/szülinapozni/hegymászós képeket nézni. mindkét program szuper volt, bár az előző kicsit megterhelő, ellenben baromi finom lesz a pálinka! :D

most pedig ahogy megírtam ezt, alszok egyet, ami után pedig elindulunk egy napos utunkra. kocsival fog indulni Pestig, majd gépre szállunk délben Brüsszel felé, ott pedig átszállunk és irány spanyolék Andalúziája. ;) már alig várom azt a szépséges tájat és a vidámparkokat, meg azt, hogy egy hetet csak a családommal lehetek és pihenhetek.^^

fesztivállapot '13

itt ez a poszt, amit rég elkezdtem, s ahol a blogdíj meg a nyüff előtt abbahagytam, tehát most befejezem. szóval ott tartottunk az előző epizód végén, hogy elindulok a Hegyaljára, aztán amikor hazaértem ezt éreztem:

• A Hegyalja a fesztivál, haver!!! :D méghozzá a 14. volt, nekem meg az első. :P ekkorát már rég mulattam és ilyen sártengerben sem balettoztam még soha! :DDD Lara barátném jött velem Máté helyett végül, és ő olyan ügyes volt, hogy még brékelnie is sikerült az előbb említett dagonyában! :DD so much fun! és értelmet nyert a fesztivál himnuszának [Igazi arcod] az a sora, hogy "rajzolj angyalt kezeddel kitárva a sárba, miközben tudod, mindenki lát" :D röhögtem is rekeszizmomból! de ez már a 3. napon történt, volt más is. :D például 3 interjúm: Subi, Jurij és synchrOnring. ezekből nyilván az első volt a legszuperebb, pláne hogy Bálint úrtól még egy sört is kaptam. \^-^/ tudom, ez másnak nem lenne akkora élmény meg cucc, de az én mosolyom fülig ért, aki meg nem érti ezt meg, annak nyasgem. :DD kívánom haver, hogy egyszer érezd át ezt! :P aztán volt még nehezen lekoptatható újságírós srác szintén olyan menő rózsaszín press-es pass-al, mint az enyém. :D legalább egy közös pontunk volt. :P volt még Petike, meg kolisok meg hazai trébányaiak, akikkel random összefutottunk. volt a sátorban reggelente kibaszott meleg, este meg pára és mocsár a sátor alatt xD. meg reggelente folyton ez a zene ott oldalt. [WARNING! mainstream zene a blogomon..] aztán volt még aranyos gyerek, akit nevezzünk D-nek és barátném udvarlójának. róla még később, a végén lesz egy kis mondanivalóm. :P hát szóval nehéz is összefoglalni ezt a 4 napoit, de tartalmas volt - kivéve, hogy a 3. és 4. nap estéjét főleg átaludtam - és a világ legfinomabb borait ittuk, ami után én csak annyit éreztem, hogy eddig még nem ittam bort úgy istenigazán.

majd hazaértünk sárosan (!) és fáradtan és kimostunk mindent, még a sátrat is! :D egyébként marha vicces volt, hogy onnan lehetett tudni ki jött Tokajból, hogy ránéztél a cipőjére! :D igazi életérzés volt az egész.
aztán eltelt pár nap, összeraktam az interjuhokat meg voltam vezetni is, és máris itt volt a július 5-e, amikor pedig Diával mentem VOLT-ozni. Sopronig elkísért minket barátosném aranyos lovagja is, Attila, aki tanusította később, hogy a soproni kilátóról faszán látszik a nagyszínpad. jó ezt tudni a jövőre nézve! :DDD

• sokkal nagyobb tömeg volt, mint eddig valaha is emlékeim szerint. kicsit kezd szigetesedni, ha értitek. :P remélem nem lesz azért olyan, mert egy remek kis fesztiválról beszélünk. :) bejutottunk, király! aztán el is indulhattunk ún. fesztiválkártyát - called Metapay - szerezni, s közben kiderült az is, hogy a 2 évvel ezelőtti ugyanolyan kártya nem is jó, pedig Dia elhozta. :/ fura ez és gáz! nem is tartom eleve jónak ezt a fizetési stílust, mert szerintem könnyebb ellopni, mint a sima kp-t, ráadásul gyökér megoldás szerint 5000 HUF alatt pin kódot sem kér a vásárlásnál. ezért feketepont a szervezőknek, nem tetszett! ahogy az sem, hogy minden baromi drága volt. pl. 1 cső főtt kukorica - 400 HUF. atya ég! -.- ellenben az ilyen kellemetlenségekkel, nagyon jó volt, a koncertek szuper élményt nyújtottak. nagyszínpadnál le is táboroztunk délután. először Óriás, ahol Peti megint szőke herceggé változott s ahol nem voltak túl sokan, de mellettünk egy gyerek keményen tolta :D; majd Supernem és a lényeg: Papa Roach és Billy Talent. :D Papa Roach-on sikerült a 2. sor tájékán megmaradnom végig, bár derékbatörte a szórakozást picit mindenkinek, hogy egy mozgássértült srác benyomult előre. mákjára mind egészséges szellemű fiatal felnőttek voltunk körülötte és vigyáztunk az épségére, de azért szóltunk az elején neki, hogy ez így nem lesz gyenge. :/ remélem jól érezte magát azért! Jacoby lepacsizott velünk, ez volt a legcsudibb élmény, amúgy pedig kicsit megöregedtek, de állati jófejek és mókásak! :D Billy-t már a távolból néztük csak, mert addigra meghalt a lábam. az ezután következő pár óra pedig kezdett a kínszenvedésbe átcsapni, mert mindkettőnket elkapott egy álommanó és Irie-n tulajdonképpen állva aludtam félig. :DD viszont sikerült elérnünk az első vonatot, így kb. 7-8 óra magasságában már pesten voltam a kis koliszobámban és reggeliztem és regenerálódtam! :P
  

ennyi volt az idei fesztivállapot, a folytatás a jövő nyáré. :) most a jogsira meg a spanyol nyelvre összpontosítok, és persze a jövő évi bioszos pályafutásomra.

végül pedig egy kis filozofálás. [egyébként ezek a tökjó ráébredések velem mindig zuhanyzás közben történnek; asszem a víz aktivál, mint L-t a talpon ülés :P] rájöttem miért olyan kritikus meg szókimondó emberek a legjobb barátaim, akikre úgy igazán felnézek. azért, mert igényesek és másban sem nézik el, ha olyat tesz amiről látják, hogy az neki nem jó, vagy olyan, ami helyett jót is tehetne magának. ezért hangsúlyoztam én is Larának, hogy ne küldje el a hegyfesztes lovagját, de ne ám! :P nem nézem el, ha egy barátom rosszat tesz magának, amikor jót is tehetne. :) és igen, ez a lényeg, hogy az ember ne legyen igénytelen. sem magával, sem a dolgaival. ;)

szomorú vasárnap

van még egy piszkozatom az idei fesztiválélményeimről, amit nem fejeztem be. remélem még sikerül ebben az évszázadban, de egyet garantálhatok: nem ma. ilyen mosogatórongy kedvvel semmiképpen sem.

régen keltem ennyire szarul, bár jól kialudtam magam. ellenben egy rémes üzenet fogadott, amire szerettem volna válaszolni, de Ő nem akar beszélgetni velem. azon gondolkozom mivel érdemeltem ki magamnak, hogy ezt kapjam, hogy válaszra se méltasson akárki is. :(

most kicsinek, elhagyatottnak és butának érzem magam, aligha vagyok több egy bolhánál. sírni is rég sírtam, nem is szeretek, mert utána mindig enyhe hőemelkedés követi, plusz bedagadnak a szemeim, mert beledörzsölök mindenféle allergén anyagot. nem szeretlek sírás, hagyj engem békén!

anya sincs itthon, elment Pestre, pedig most nem értené miért, de nagyon megölelném, mert ezen a reggelen tényleg úgy érzem hogy senkim sincsen és minden értelmetlen. dél van és a reggeliig sem jutottam el, így igazán ideje lesz összeszednem magam. ez most 10x nehezebb lesz, mint máskor, mégis igyekeznem kell.

kérdezz-felelek

bioszos példaképemtől, Boritól kaptam egy blogdíjat, ami nagyon tökjó dolog szerintem.^^ örülök neki és köszönöm szépen természetesen!:) megtisztelő, hogy én is kaphatok ilyet. 10 kérdésre kell válaszolnom, majd nekem is újakat feltennem.

íme a szabályok:
1. Linkkel jelöld azt az embert, aki téged jelölt/nevezett a díjra!
2. Válaszolj a 10 kérdésre, amit a neveződ kiírt!
3. Nevezz/jelölj te is 10 embert a díjra! (Arra figyelj, hogy 200 alatti legyen a követők száma)
4. Írj te is kérdéseket az általad jelölteknek!
5. Jelezd a jelöltek blogján, hogy jelölted/nevezted őket!

itt pedig következzenek a válaszaim:
1. Hol képzeled el a jövőd?Ez a kérdés kicsit mindig is foglalkoztatott. Szeretem az otthonom és főleg az itt található szép helyeket, a nyelvet, így én szívesen maradnék saját kis hazámban, azon belül pedig akkor már Tatán laknék leginkább, vagy valami hasonlóan szép és rendes helyen. Emellett viszont érdeklődő vagyok, nagyon szívesen töltenék el huzamosabb időt Spanyolországban, vagy akár Angliában is, bár hozzá kell tenni, utóbbiban egyszer sem voltam eddig. Előzőt tekintve pedig bizton állíthatom, hogy Tenerifén bármikor szívesen élnék. :P Egy ideje azonban rájöttem arra is, hogy nem az a fontos, hol képzelem majd el, hanem hogy kivel, így szívesen mondanám azt is rá [s majdnem ezt írtam be először], hogy mindegy is hol, csak azzal legyek, akivel szeretjük egymást. :)
2. Ha hirtelen el kéne költened 50.000 forintot, melyikre költenéd: ruhákra (+ cipők, kiegészítők), valamilyen elektronikai eszközre, vagy egy néhány napos utazásra?
Mindenképpen egy klassz utazásra költeném, ráadásul ez adná a legtöbbet is élmények és emlékek formájában, miközben egy ruhadarab - még ha nagyon csinos meg csudaszép is - szétszakadhat, kinőhetem, lekajálhatom. You know what i mean! ;) Elektronikára ugyanúgy érvényes ez persze. :) Az utazás céljául pedig Hollandiát vagy Angliát/Skóciát tűzném ki, mert ezekbe az országokba már el szeretnék jutni egy ideje, de eddig nem sikerült.

3. Melyik tárgyhoz ragaszkodsz leginkább?
Ide most mindenképpen olyat írnék, ami nem használati tárgy, hiszen ami az, ahhoz nyilvánvaló, hogy valamennyire ragaszkodunk. Ennek kapcsán pedig arra kellett rájönnöm, hogy ma már ilyenem nem igazán van. Régen a 3 gitárom közül min. az egyiket magammal kellett vinnem, bármilyen utazásra is készültünk. A másik ilyen pontot az alvós plüssök jelentették. :DDD Van egy állati aranyos báránykám, kötött zöld pulcsival, amin a "Sweet Sheep" felirat díszeleg. Régen ő volt az, akit mindenhova magammal kellett vinnem. Mára a koliban lett egy Helena névre keresztelt hatalmas plüssfókám, így nem hordozok ilyen dolgokat. :D Őfelségét egyébként Diával neveztük el. :D

4. Szoktál magyar szerzőtől olvasni? Van kedvenc íród, költőd?
Be kell most vallanom, nagyon ritkán olvastam a gimi óta eltelt két évben irodalmat, főleg szépirodalmat, de azért kedvencem természetesen van, több is, még az ágyam mellett is van egyikőjük egyik könyve. :) Ő például Örkény, aki szerintem nagyon frappánsakat írt remek stílusban. Emellett írók tekintetében nagyon szeretem még többek között Móricz Zsigmondot és Szabó Magdát. Mait nem tudnék kiemelni és nem is olvasok. Örök kedvencem költőknél József Attila, őt már tényleg senki nem fogja túlszárnyalni senki a szemeimben, ezért nem is említek meg mást. :)

5. Ha a jelenlegi foglalkozásod / érdeklődési területed helyett valami mást kellene választanod, mi lenne az?
Azt hiszem nagyon szívesen lettem volna építészmérnök például, ha szintén egyetemre jelentkezek és nem orvosi/egészségügyi irányultságban gondolkozom. Ha pedig nem tanultam volna tovább, akkor szívesen lettem volna fodrász/sminkes, meg akár szakács is, mint Lara barátném, mert sütni-főzni azt nagyon szeretek! Régebben szerettem volna egyébként grafikus is lenni, de aztán a rajztehetségem csak simán megtartottam hobbiként.

6. Szerinted mi a legnagyobb hiba, amit a szülők elkövethetnek, hogy az aztán oka lehet a gyerekük elzüllésének (pl. a gyerek nem jár haza, esetleg drogozik, eltitkolja a jegyeit, titokban tartozik valakinek, stb.)?
Velős kérdés ez bizony, de azt hiszem van egy elképzelésem erre az egész szülői szerep dologra, mert nagyon bosszant, amikor egy ostoba gyereket látok, s hozzá látom azt is, miért olyan. Na miért? Hát persze, hogy a környezete miatt, amit nagyban képviselnek a szülei. Nos, szerintem ami egy gyereket bármíly ilyen jellegű dologra ösztönöz, az az otthoni vita, a szülő nem-megértő viselkedése. Ugyanis sokan azt hiszik a fegyelmezés az eszköze a jó nevelésnek, de ez sajnos nem igaz. Ha jófej kölyköket akarsz magadnak, légy megértő meg kedves velük, aztán ha olyanról van szó, told a képébe bizony a sziklaszilárd véleményed, kedves szülő! You do it wrong, man! :) Ezt gondolom így erről, plusz ezek az emberek elkövetnek egy nagyon alapvető hibát: nem fogják kiskorukban a gyermekük kezét!!! Ezért az a szerencsétlen pára sosem fogja megérteni, hogy kötődhet a szülőjéhez, ezért nem is fog. :/ Szar helyzet.

7. Ha olyan helyen mosol kezet, ahol szárító helyett papírtörlő van, hány darabot veszel el?
Egy darabot szoktam elvenni; maximálisan kettőt, ha nagyon nem elég az az egy. Egyszerre azonban mindig csak egyet. :)

8. Szerinted manapság és mondjuk a következő 100-150 évben mi veszélyezteti leginkább a bolygónkat és az emberiséget? (pl. a harmadik világháború kitörése, szénalapú energiaforrások kimerülése, globális klímaváltozás, meteorbecsapódás, zombi apokalipszis, byealex, dzsásztinbíber, stb.)
Hú, hát ez is remek kérdés. A természeti erőket tartom a legnagyobb hatalomnak, mégis ha a mi szempontunkból keressük a veszélyeztető tényezőt, akkor ez leginkább és egyértelműen az emberi hülyeség lesz. Mellesleg a 3. vh. kitöréséről olvastam a tudom.osztom.hu-n egy nagyon érdekes cikket. Nem tudhatom, mennyi volt magából a cikkből igaz, de arról szólt, hogy egy nagyon idős hölgy egy fiatalembernek  jövendölte meg a III. világháborút és eszméletlen dolgokról beszélt. Kicsit hátborzongató is volt. Mindenesetre ha ilyen lesz, szinte biztos vagyok benne, hogy az emberiségnek vége, bár elég sokan vagyunk.

9. Nevezz meg egy olyan dolgot az életedben, amire egyáltalán nem vagy büszke! (Cselekedet, személyiségjelleg...)
Sajnálatosan öröklött tulajdonságom a türelmetlenség és a sértődékenység. Azonban az évek alatt sokat fejlődtem és szerintem mindkettőn sokat javítottam, kezdenek visszaesni a gyengítő tulajdonságaim közül. :) Amire még egyáltalán nem vagyok büszke, az az egyetemi botladozásom, és ez aktuális is. Mégis úgy gondolom, a hibák arra valók, hogy tanuljunk belőlük, így ezt a bénázást is a saját fejlődésemre fogom felhasználni. Nem vagyok még büszke pár volt barátomra sem, hogy elmondhatták, én a párjuk vagyok, mert  rá kellett jönnöm, nem voltak méltók erre. :/ Ellenben semmit nem bánok a múltamból, hogy megtörtént, az életem így kerek és teljes, a hibáimmal együtt. :)

10. Írd le, miért olvasod a blogomat, miért kedvelsz engem, esetleg mi az, amit nagyon nehezen viselsz el bennem!
Azért olvasom a blogod, mert kedvellek és azért kedvellek, mert felnézek Rád! :) Mindig segítesz és elmondhatatlanul jó szívű leányzó vagy, sosem tudom szerintem meghálálni igazán, amit kaptam Tőled. :) Amikor elkezdtem a bioszt az ELTE-n, Gerald Durrell volt a No.1 biológus példaképem, de mára csakis Te töltheted be ezt a posztot! :DP Olyat nem tudnék megnevezni, amit nehezen viselek el benned, ilyen talán nem is lenne, még ha sokkal jobban is ismernélek! :) Nehezen képzelem el, hogy létezne ilyen.

mivel nem ismerek túl sok blogolót, tőlem csak három ember kap ilyet, méghozzá három tiszteletbeli úriember: Boti, Petya és az én mindenem, Máté! :) remélem tetszeni fognak a kérdéseim, próbáltam fiúsakat kitalálni, és remélem válaszoltok rájuk. :) jó szórakozást! ;P
a kérdések pedig:
1. Ha felnőtt korodban állandó állásként valamilyen álommunkád lehetne, mit csinálnál szívesen?
2. Ki a kedvenc mesehősöd, akinek például a bőrébe is bújnál? Miért pont őt választottad?
3. Mit gondolsz, mi lesz 5-10 év múlva a 3 legfontosabb dolog az életedben?
4. Ha zombiapokalipszis lenne és csak egy kevés pénzt és időt kapnál, mit vásárolnál?
5. Mi volt az eddigi legvadabb/legizgalmasabb álmod?
6. Mivel igyekeznéd megnyerni a párod/kiszemelted tetszését, ha igazán ki szeretnéd mutatni neki a szerelmed?
7. Mi a kedvenc könyved/regényed, és melyik szerinted a leglényegretörőbb, illetve legtanulságosabb sor belőle?
8. Mikor sírtál utoljára és mi volt az oka? [remélem nem a küszöb lerúgását említitek]
9. Ha van olyan barátod, akire őszintén fel tudsz nézni, melyik az a tulajdonsága, amiért tiszteled?
10. Ha kifognád most az aranyhalat, mi lenne tőle a három kívánságod? [aktuálisan persze]

save yourself, save me from my mind!

ez most ilyen komoly és filózós lesz. 'S.O.S. help me!' avagy így is mondhatnám a legjobb barátoknak.

itt ez a szám:

"szenvtelen világ: élvezed és közben megzabál.

 képtelen dolog. lázadok, vagy jobb, ha elfutok!"

és itt van belőle ugye ez a gondolat.

ennek kapcsán tűnődtem el azon, van-e ember, aki igazán szeret engem ezen a szebbnél szebb dolgokkal teli bolygón, ahol az olyan emberek pont ebből a színességből csinálnak szenvtelenséget. plusz kritériumok hozzátéve, hogy hím legyen és nem-családtag.
nos, arra lyukadtam ki végtére is, hogy egy talán akadhat. de ugye róla sosem tudtam megmondani, holott szerintem mindig is sejtettem.:)

másfelől az jött még ebből, hogy szomorú vagyok és talán csak azért, mert hagyom h így legyen és ne máshogy. jó dolog a felismerés, ettől lépkedünk előre a fejlődés lépcsőjén.:) régebben nem is értettem miért mondják azok a szüleim és barátaim, akik szeretnek, hogy "vigyázz magadra". ez mára értelmet nyert.:)

"jó éjszakát, aludjatok jól,

én inkább eltűnök valahol.

nem vagyok jól."

nagykorú mindenütt!

nos, igen, mert a csodás, napsugárzós szerdai napon betöltöttem a 21-et, így mindenhol ALL AROUND THE WORLD ihatok bármilyen CH3-CH2-OH-t tartalmazó nedűt, hát örüljünk! :D
ez volt a legkreatívabb és legcsinibb "torta", amit találtam, így ide saját magamnak, és hogy jól prezentálja az iromány önmagát, kibiggyesztem:

[ilyet mondjuk nem kaptam.

tehát ha valaki vagy, aki ezt olvasod,

és nyilván valaki vagy, ha már olvasol,

épp. most. és itt.

akkor még egyszer adhatsz nekem ilyet,

bizonyára nagyon örülnék. ^^]

most pedig a foglaljunk-össze-egy-hetet rovatunk következő bejegyzése jön, amely garantálom, hogy nem lesz egy rövid olvasmány, ámde igyekszem tömören fogalmazni. lesz jó is, meg rossz is egyaránt.

kezdjük a rosszal, hogy a végét enyhíthesse a jó. hozzáteszem, olyan elmúlt hét ez, meg a mostani is olyan egyelőre, hogy szinte minden kis perccel változik a hangulatom, mert nem rajtam múlik ez főleg. talán túl irányítható lettem, vagy valamiért azt érdemlem, hogy ilyen viharosan változzanak körülöttem a dolgok. én nem tudom melyik, de kezdek szomorú lenni. :/ nos akkor a rossz:

• először is a vizsgaidőszak. nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, pedig én tényleg igyekeztem. nem is hangsúlyozom jobban, nehezen dolgozom még most is fel ezeket.
• aztán ott van ez a gyakornoki szerkesztői meló, amire jelentkeztem. szépen elküldtem 6 cikkemet, meg még érdekes a lap is, ráadásul kolihoz közel a szerkesztőség. szuper lenne nagyon, de még mindig nem írtak vissza és vélhetőleg már nem is fognak.
• Nagyimnak felszökött nagyon a vérnyomása, ami le sem ment nagyon, ráadásul szúr a mellkasa. :( az orvos azt mondta, nem infarktusgyanús, de én mégis nagyon aggódom érte ugye. :$
• nem tudtam elmenni sem az IHM-re, amit átraktak 14-ére az özönvíz miatt és aztán a keddi Subit is skippeltem egy olyan vizsga miatt, ami kb. meg sem történt. x_x
• no és ennek kapcsán itt ez a szájbatekert Hegy'Feszt, amire iszonyúan vártam, amióta kiderült, hogy az egyik pass-t én kapom a szerkesztőségben. 4 bandához előkészültem frappáns interjúkérdésekkel is. már zötyögnöm kéne a vonaton Tokaj szőlőindái felé, azonban Máté lebetegedett -.-, Lara későn tudta meg és még pénzt kéne kérnie, ezután a többit fel sem sorolom. a családi betegek miatt konkrétan bűntudatom is lesz/lenne, ha mennék, így most tanácstalanul gubbasztok és megint csak a sors lökésére várok. ._. nem tudok már olyan lelkesen örülni neki, ahogy eddig vártam, mert tudom, a család mellett van a helyem a bajban. :( szeretem őket! ♥♥♥

és akkor jöjjön egy kis jó is, ami ezek után nem lesz 0-ra egyenlítő hatással, de talán mérsékli az előzőeket:

• tesóm leérettségizett, és bár nem ment neki úgy, ahogy ő szerette volna, szerintem nagyon ügyes volt. valószínűleg bent lesz a bme elsős járműmérnökei között, addig is szurkolás neki!! (yn)
• 4-es lett a fizkémem, aminek nagyon örültem! :) legjobb jegyem a félévben, és végre sikerült ez a tárgy is, bármilyen bénázásokat is hajtottam végre eddig. a lényeg, hogy nem adtam fel és itt az eredménye!:)
• Lara barátnémból elismert, okleveles szakács-pincér-mixer lett!^^
• Mátéval volt egy mélyebb beszélgetésünk múlt hét hétfőn, ami után még jobban átlátom, mennyire megszerettem én ezt a fiút, legalább is egy oldalát :$♥ szerencsésnek érzem magam, hogy a sors egymás útjába kevert minket, persze még ki tudja hova kever tovább..
• Timi barátném nagyon örült nekem tegnap, meg múlt csütörtökön is, amikor taliztunk az egytemen, így jól meg is ölelgetett, ez jól esett!:) másfelől ő is nagyon, de nagyon ügyes a vizsgákkal, büszke vagyok rá! ♥

így 5 az 5 ellen döntsétek el, hogy is áll a szénám; én azt hiszem, látom. :$

majd' kihagytam: kedvenc lakótársaimtól, egyetlen Ocimtól és Mayácskámtól kaptam csudi ajándékokat, amiket meg is örökítettem^^ íme:

bevallom, a sört azt én vettem magamnak, de már régóta meg akartam kóstolni ezt a super dry-t és egy sör amúgy sem nagyon különleges cucc. :D ellenben végre megkaptam az IHM Kényelmetlen lemezének utolsó darabját a CD Pince nevű helyen a körúton. :) nagyon happy lettem tőle!^^

hát nem csodálatosan szép?! hát dehogynem! :D


végezetül itt ez a szépséges szám, amely legyen annak a reménye, hogy még lejutok jó társaságban a hegyre és minden szuper lesz:

az a pillanat

"vannak unalmas emberek, vannak érdekesek, izgalmasak. és néha előfordul, hogy találkozol valakivel, aki káprázatos. nincs ahhoz fogható, amikor ez megtörténik"

tényleg nincs ahhoz a perchez fogható.

nem is volt, és soha többé nem is lesz, mert esélye sincs.

miss you

talán a stressz, talán valamit megérzek, mindenesetre az elmúlt 1-2 napom nem a legvidámabb, persze tragikusan kétségbeesett sem vagyok. rengeteg a kérdés most a fejemben, és nagyon hiányzik Valaki. egyben vagyok mindezek után biztos: egyetlen ölelésre vágyok nagyon, minél hamarabb. :$

kb ekkora a zűrzavar a fejemben:

lehet, hogy ezt a cd-t holnap meg is veszem.:) persze csak ha ügyes leszek és meg is érdemlem.;)

origami

hát ezt hajtogattam ma a remek Podomoro-módszeres tanulási stratégia egyik szünetében. :)
tök zsíír! :D össze lehet csukni egy kockává!^^

itt a videó az elkészítéséről! ;P

mint zsák a foltját

ma hajnalban, úgy 1:28 táján megfogalmazódott bennem egy tulajdonképpen baromira egyszerű dolog: párt/társat az élethez egyáltalán nem keresni kell, hanem találni! :D szóval a "párkeresés" szó eleve önmagában hibás. mert ugye akármennyire is az tűnik magától értetődőbbnek, itt nem kell keresni ahhoz, hogy találj. azt hiszem, akik a "vad leszel vagy vadász?" című igen nyilvánvaló célú, primitív bulira meghívtak, ezzel nincsenek tisztában. :DDD

bennem csak két kérdés merült fel:

1. miért pont engem?!
2. hogyan létezhet a "foglalt vagyok" karszalag? :D

mindezt persze le sem írtam volna ide, ha nem lenne már borzasztóan uncsi számomra, hogy mindenki ezen a saját magában illúzióként megalkotott problémán lovagol. persze még innen is van lejjebb! (lásd kamupárok) amiért még leírtam, az, hogy rögzített maradjon ez a gondolat, hátha még valaki előnyére válhat.

a másik, ami még azóta eszembe jutott, hogy mennyire szívesen eljátszanám a kedvenc darabomat: B. Smetana Moldváját, ami a 7 év zenekarozás során valami ismeretlen oknál fogva kimaradt. :)

néccsör

welcome back, vagymi! ;P nos, ezt a post-ot tulajdonképpen már az elmúlt hétfőn elkezdtem megírni, és be is fejeztem volna, ha nem lenne épp vizsgaidőszak és nem szakadt volna a nyakamba ezen kívül is rengeteg dolog. de ezekről majd a következő epizódban, most vissza a hétfőre! :)

tehát, amikor is nekiálltam megírni ezt, épp egy 2x3 napos terepgyakorlaton voltam túl, ami a többséggel ellentétben engem annyira nem fárasztott ki, inkább élveztem és a végén is vigyorogtam, hogy de szupi volt. :D

először is 3 nap állattan, Balaton északi partján, jóidőben. csomót bogarásztunk szó szerint. például az eléggé vicces volt, amikor a réten Balázzsal [a szakértő kollégával] guggolva 5-6 biológuspalánta körbevett egy tehén(?)szart és csodáltuk a kis drága, szentként tisztelt galacsinhajtókat vagy népszerűbben Scarabeus bogarakat. :'D that's it! a többit ezek után mindenki képzelje el magának nyugodtan! :DD [3 nap tömör gyönyör]

erről sajnos nincs képem, de egy csábosan kétsávos gyalogcincért lencsevégre kaptam utsó napon, még a beszámolók előtt! ^^ íme:

végül jelest írtak be! :) bár Farkas Jancsitól és Szövényi Gergőtől én nem is vártam semmi egyebet, amilyen aranyosak és kedvesek, meghát igazából mindenki érdeklődő és ügyes volt egyetlen ogreszerű embert kivéve, aki perszehogy velünk aludt egy szobában. :D ez utóbbi helyiség egy külön történetet érdemelne. :D röviden: Balázs lába fél métert lógott le az ágyról, a fallal tökre pontosan egy síkban voltak az ablakok és Timinek a harmadik nap reggelén első mondatként azt sikerült, hogy "gyerekek, én nem bírok innen felkelni" :D 

mindezek után csütörtökön vette kezdetét a szintén 3 napos tavaszi növénytan terepgyak, ami lényeges szintekkel többet ért, mint az őszi. ott csak fákat néztünk meg közelről, messziről, meg 2. nap egy mohafétises nő végig a katalin-moháról zengte az ódákat. :D láttunk gyönyörű Dactylorhiza incarnata-t, meg sok-sok szép virágos növényt, amiről eddig nem is gondoltad volna hogy, de bizony ott van és rád kacsintgat! :D meg voltunk a Szigeten, még ha most nem is volt feszt! :P ellenben Kalapos tanár úr mutatott gyönyörű szép magic mushroom-ot. és ez tényleg igazi csokoládébarna termőrétegű csiperke volt! ezek voltak inkább a túrázós napok. :)


szóval remek hetem volt így május közepén; azóta néhány tantárgyat befejeztem még; a naptáramban meg egyre több a kis rózsaszín szívecske, ami azt jelenti a sok együtt töltött nap alapján, hogy tényleg van egy velem törődő hím az életemben újfent!:)

minden zsííír!

minden az, aminek látszik

tegnap egy eszméletlen jó Junkies koncerten [annak is a végén] voltam Annával, amit valami érthetetlen oknál fogva szinte az összes ismerősöm kihagyott. kivétel ez alól Máté, aki otthon lábadozott.:/ ezért fel is vettem 3 számot részletekben, jukenwácsit. ott, ahonnan a következő is származik:)

"Eltemet a múltam,

de a leckét megtanultam.

Lehet a felszín más, de itt legbelül

Én ugyanaz vagyok, aki voltam."

félelmetes, mennyire nem változnak az emberek egyébként, így van. ._. én sem.
jó is volna, ha egy szeretett ember hiánya nem okozna hatalmas űrt, ebben tényleg megváltoznék; de ez talán egy kivédhetetlen, mindig és mindenkinél fennálló probléma. :) ahogy egyik kedvenc filmsorozatomban elhangzott: "mindenki szeret valakit.." :)

minden az, aminek látszik..

tovább, tovább

ma kezdtem azt hinni már, én is kitüntethetem magam azzal a fajta ironikusan értendő "műszaki zseni" ranggal, amivel imádnivaló Timi barátosném rendelkezik. [leginkább tudatalatti géprongálónak definiálnám. :DDD] de aztán rájöttem, hogy csupán és egyszerűen szar az otthoni gépem. kukába vele!!!

a második bekezdés kicsivel még szomorúbb, mert a zuhany alatt újabb dologra jöttem rá. mégpedig, hogy a családom sem sokkal segítőkészebb, mint a gépem. ._. kár is a cukormáz meg az erőltetett mosolyok a részükről szerintem, mert ettől ugye nem lesznek mások. ezáltal több elhatározásra jutottam, és végtére is talán tényleg kezdek felnőni és kizárólag önmagam lenni, ez zsír!:) btw egyetlen embert tudnék kiemelni az egész bagázsból, akit ugye mindennél jobban. ♥ ez a mai az Ő napja is bizonyos tekintetben, hiszen ő az én Nagyim!:)

most pedig a tények és vmi vidámabb:

• öcsém elballagott szombaton, itt nyer értelmet a bejegyzés címe (legnagyobb részben)..hoppá!;)
• 5-ös lett a fizkém zh-m; növrendszeren felismertük a kakicsvirágot jól (miiii az a név, banyek x'DD); növszervből meg király lesz a vizsga, mint egy bizonyos pingvin
• munkát kell találnom nyárra - állatkert kilőve, mint pénteken megtudtam
• nyári kolinak ezáltal utána kell járni szintén
• szerdán új haj ;D
• lassan megérkezik a nem csekély Nyúzos pénzem, a sok cikkem gyümölcse. NAGYÖRÖM!
• csütörtöktől suliszünet és len meg bölcsész napok meg buli, sör, zene, és fuck-the-world-i'm-a-panda életérzés! ;P
• love is just biology.

csere-bere

hála a jó égnek, tényleg sikerült kicserélni a szépséges cipellőmet egy még csodálatosabbra. hát ő lett a szerencsés kiválasztott:

tehát mától ő az én kis zöld tiszacipőm, voila! ;P♥♥♥

új ruha, új cipő

éppen humánbioszon ülök és nyomi majmokról hallatom a mesét. ;D persze h a supernem majom dala megy a buksimban :DD

no de egész mást akartam most leírni. nos, kezdem azzal, hogy a 2 sarkamon menő macis sebtapasz van. fájnak. feltörte tnap a vasárnap nagy örömmel beszerzett tiszacipőm, mivel elhoztam az 1 számmal kisebbet.:/ am szép, ld. lent.:)

óra után kicseréltetem x_x

a másik: vettem ugyanaznap egy tök szép, pánt nélküli farmerruhát.
olcsó is volt, jól áll, minden zsír. így hát ma fel is vettem, szép akarok lenni Hercegemnek. most jön a vicces rész: felszálltam a buszra, leültem, majd a ruhám oldalán lévő zipzár kisvártatva szétjött. xD epic pillanat volt nekem is, főleg utána a móriczon elbújva megszerelni. :'DD a fél busz nézte a felsőteszem részleteit, és asszem egy csaj ki is röhögött. xD special thanks!

na ilyen szép a napom eddig, remélem ti sem unatkoztok! :D

kezdet egy hétVégén

csodálatosan mesés hétvégém volt, igen tartalmasan telt!:) véégre valahára ilyet is írhatok, íme:

• szombaton hajnali 5-kor sikerült álomba szenderülnöm, amikor is a még pénteki, s egyben idei első ZP-s subi után megírtam végre a cikkemet. say hurray! :D majd szívem csücskéről álmodtam, aki szombat reggel már röppent is hozzám a III. kerületből, hogy én nagyon boldog legyek!:$ iszonyúan boldog is lettem attól a szavak nélkül is mindent elmondó öleléstől, amit ő adott énnekem. :$ annyira elvarázsolt, hogy aztán haza is csak jóval később mentem a tervezettnél, de a lényeg, hogy elértem Oroszlány határait!:D nagyjából először szép időben, ismét a sínek mellett sétálhattam haza, miközben leszedegettem pár Lamiaceae egyedet. [nekem tetszik, még ha gaz is..:] este pedig Dumaszínházba mentünk anyummal, tesómmal és ismerőseinkkel. igen parádés volt először Kőhalmi, majd KAP, aki egészen hasonlított élettársam barátjára! :'DD plusz váratlan poén. 
• az otthonlét alatt sajnos lemaradtam a vasúttörténeti parkról, azonban ahogy visszakerültem fővárosunkba, már buszoztam és metróztam is a checkpoint felé, ami a Batthyány teret jelenti esetünkben, és indultunk Szentendrére egy kellemeset kirándulni. Herceg hozott nekem dr.peppert és vett jegyet is. :$$$$$$ annyira szeretem h na!♥♥♥ :) ott pedig fagyiztunk, kézenfogva sétáltunk, padon illetve folyó partján ülve beszélgettünk, sokat nevettünk, ölelkeztünk etc. :) majd vissza a checkpoinra, ahol még este szépen kiültünk a dunapartra a parlament elé. :3 sooo romantic!
  

"ez a szerelem, igen, igen, igen!

soha nem hazudik, csak ad és nem kér"

..a színtiszta!

igaza volt Petyának, én szerelmes vagyok bizony! :$$$$$$$$






[elismerhetném már magamban, hogy mennyire bölcs az én drága barátom. ráadásul kellően jól ismer :]

~new phone

ma random ütésálló tesztet élhetett át a telefonom, amikor a csodálatos molekulaspektroszkópia után 1,5-2 emeletnyit leejtettem! :DDD szegény szerencsétlen, amikor ráadásul most kaptam! :'D szegény Leila jobban megijedt nálam!

ezenkívül semmi más nem volt vicces, cseppet sem! viszont őszintén boldoggá tesz, hogy egy Heineken várt a hűtőben, fuckyeah! \m/

a jó hír és a csattanó még az, hogy a Samsung telefon jó. semmije nem tört el, és különös tehetségem ellenére most mégsem vesztettem el a micro sd-t! :D

vesszünk el, térjünk át!

a mai muzsika:

eltájolt ez a berepülés,
nem vagyok a Földre való én!

ó, és hogy elvonszolhatóvá tegyem őt

csak levegő

kell bele már

és fékentartottság alól mentség.

eltájolt ez a berepülés,

nem tart az elfelezéstől

minket vissza semmi már,

csak a betevő falatért 

vállalt koplalás
és az önkéntelenség!

marad a kényszer, hogy éljünk nyíltan odaadó matematikát.

mondj legalább száz szót!

a területemmel sem irányt,

sem landolásra alkalmas helyet

nem kaptam én.

mondj legalább száz szót!

marad a kényszer, hogy éljünk nyíltan odaadó matematikát

mondj legalább száz szót!

marad a kényszer, hogy éljünk nyíltan odaadó matematikátAH!

ma bizony szomorúan fekszem le, hát ilyen is kell! reggel azonban engem ért e világ legjobb örömhíre!^^

[igazából az A38-ast akartam ide, de azt nem találja ez az okoska. sebaj!:P]

love, love, love...

pontosan így kezdődik az egyik legszebb Beatles szám, aminek a refrénje talán fokozottan igaz rám, mégis úgy érzem, nincs szükségem arra. ez bizony egy olyan firka lesz, amiben nem kertelek, mert ahhoz most egyáltalán semmi kedvem, hah! ;D


szóval már tnap meg tnap előtt is úgy voltam vele, hogy mivel lényeges percek teltek el, írnom kéne. azonban aki írogat kedvtelésből ezt-azt, tudja, hogy néha egyszerűen nem megy. ez van! ugyanolyan eset ez, ahogy ma nem mentem el cipőt venni, pedig igazából péntekig egész héten ezen pörögtem. az idő relatív nagyon. az előbb említett napom min. a sajátja 3x-osát kitette, mert azt a fáradtságot, amit este tapasztaltam, utoljára sztem végzős koromban éreztem.


a lényeg: új személy lépett az életembe, így itt egy új szereplő: Máté. :) azt hiszem, szeretni akar engem, egyszerűen hihetetlen! .. :$ :)


lehet, hogy örülök. még nem tudtam eldönteni, így néha kicsattanóan kacagok, néha meg sírok. nemtom mi a sz_r van velem, de nyilván a hormonoknak köszönhetem ezt. :D


végezetül itt a dal, ami most legjobban passzol, és aminek még sosem gondolkodtam a címén, most viszont felfigyeltem rá és deccrájt:

btw ma egész nap szépségesen sütött a nap, én pedig kettőnégy nosztalgiát tartottam, és végigröhögtem a napot, szóval jöjjön ez a jövő péntek és szánkrájszt, szánsháájn, subric, subsib, szubszkribE! ♥

párnacsata nap!

életem első párnacsatáján vettem részt szombaton, ami ráadásul a kedvenc számom napja volt a hónapban! :DD meg még a sör napja is, mivel az USA-ban mittomain hány éve ekkor lett vége a szesztilalomnak. juhuhúú!:P

fotók helyett inkább videót mutatok, mert az sokkal jobban visszaadja:

szóval ilyen volt, a tollak még most is jönnek a hajamból/kabátomból/cipőmből. :D jövőre sem hagyom ki, az tuti!:P egyedül azt sajnálom, hogy Timi, Bori és Boti nem jöttek, nameg Timi újdonsült lovagja, de az szupi, hogy Dia, Attila, Petya és Alexa ott voltak, meg még pár szaktársam, sőt útközben összehaverkodtam egy kék hajú lánnyal, aki mellesleg ELTE kémiás volt!:D

♫

naa nanana nanana tűrürürü tűrürürü láááááá-lá-lá-lá lálálálá!! ^^

when i hear the engine pass i'm kissing you wide

[egy nap ez így lesz. ezt annyira érzem, mint ahogy AZT a csókot is megjósoltam magamnak]

"csak a maszkom él"

azt hiszem, mostanában kezdem sajnos elhanyagolni ezt a blogírás dolgot, és ennek persze okai is vannak. most is azért írok, mert lett egy kis holtidőm, mivel a félévben először elaludtam, és ezért hagynom ki a növrendszer gyakom. a felismerésem azonban helyénvaló, csak a rendszerességért is leírom majd, wáccáp.:)

• egyrészt csigáim születtek, immár majdnem 2 hete, pontosan március 11-én, hétfőn. Joey gondolt egyet, majd lepetézett vagy 90 kis tictacra emlékeztető tojást. :D azóta a minicsiguszok már kikeltek, sőt másznak is. alig várom, hogy az új gazdáikhoz kerülhessenek!:)
• a másik nyomós ok a tegnapi düreres, rhcp tribute-ös estéhez is köthető. nem szeretek és nem is akarok panaszkodni, nincs egyszerűen jó kedvem mostanában, mert sosem gondoltam, hogy abban az emberben kell csalódnom, akiben végül sikerült. ellenben azt hiszem, ez az időszak lassan le fog zárulni, és sikerül elkönyvelnem ezt a csalódást és elengedni ezt a régi barátságot. a mondás szerint "semmi sem tart örökké", amit nem tudok teljesen átérezni. sztem van olyan barátságom, ami ha nem is örökké, de élethosszig fog tartani, csupán azt bánom, hogy ez a bizonyos nem tartozik közéjük, holott sokáig azt gondoltam, igen. :( 'in time i want to be your best friend, eastside love is livin' on the westend'

talán a tegnap este helyett legjobb gimis barátnőmmel, Larával kellett volna találkoznom, aki egy sulis kirándulás kapcsán jött most kivételesen pestre fel. ellenben majd a tavaszi szünetben pótoljuk!:)
a dürerben tnap sok szomorú és elégedetlen fejet láttam sajnos, ez nem használt nekem, ellenben Dia barátnőm és Attila, a barátja igen jó társaságot nyújtottak, jókat kacagtunk. :D

ma pedig végre valahára hazajutok, és lesz ünneplés meg minden, hiszen a héten én vagyok a névnapos. ez mondjuk jelen állapotban engem sajnos hidegen hagy, viszont a családom nagyon hiányzik, így ideje már.

tavasz vagy tél

azt hiszem, sosem volt elegem még ennyire a télből. pláne, hogy elveszi a már-már teljesen kibontakozó tavasz idejét. persze, hogy most kell újra havaznia, amikor nem láttam a családom 2 hete és alig várom, hogy hazamehessek. hogy végre legyen egy igazi ebédem, egy saját szobám és a fél éve nem látott legjobb barátnőimmel, Larával és Nicivel találkozhassak! borzasztóan lehangoló. számomra annyira, hogy a sírásig jutottam reggel, pedig ilyen már nagyon régen volt!:(

azt meg nem is értem, hogy a probléma megoldása helyett miért zárják le a megyémben lévő nagyobb városok – köztük az sajátom – forgalmát is. a reggeli 6:28-as, de 8-kor indított vonat még mindig valahol Bicske és Trébánya között álldogál a vélhetőleg benne fagyoskodó emberekkel, mert nem engedik be az utóbb említett csodálatos városba. :'D remélem nem csesznek ki nagyon a HS7-el holnap, akik ott koncerteznének, és végre nekiállnak lesózni a havat meg takarítani az utakat. nincs még egy ilyen lusta népség, az biztos. nem is értem miért tartozok én ide, de komolyan! ha otthon lettem volna, amikor leszakad az ég, szerintem épp kint lapátolnék, hogy édesanyám be tudjon állni a kocsival a garázsba! 

az "okosok" inkább lezáratták az utakat. :D hiperfantörpikusan professzionális hozzáálásuk miatt így a fene se tudja, mikor lesznek járhatók az utak. nemrég tért csak vissza a máv oldala is, amely egészen addig a "szerverhiba" szócskát dobta az orrom elé, ami nem nyújt túlzottan sok segítséget, amikor a menetrendet szeretnéd megnézni, illetve vmi infót keresnél a jegyvisszaváltásról. :D gratulálok mindenkinek, aki nem végzi épp a munkáját, kiváltképp az összes közlekedési társaságnak, akik képtelenek értesíteni a tv-t nem néző embereket, hogy véletlenül sem fognak hazaérni.:D azt hiszem, most fordult meg először nagyon komolyan a fejemben, hogy nem érdemes életem további részét ezen az elátkozott helyen tölteni.
úgy gondolom, akármilyen is az idő, ez március 15-e, amikor már csak emiatt is bebizonyíthatná az ország, hogy nem torpan meg egy időjárási problémától, még ha hirtelen és tényleg nagyon váratlanul jött is. sohasem volt még ilyen rossz hangulatú ez az ünnepem mások miatt!

végezetül pedig itt egy schimán videJÓ, amely főleg 1:15-től aktuális!:D

idol

'guess now you know,

i love you so'

nem is értem hogyan lehet, hogy eddig nem ismertem ezt a számot! egyszerűen gyönyörű! *-* arról nem is beszélve, hogy az én egyetlen igaz példaképem emlékére íródott. [nemsoká itt a halálának évfordulója.:$]
most persze bárki fejében jogosan felvetődhet, hogy "na ne már! pont ő?!" és igen, pontosan ő! más nem is lehetne, hiszen kinek volt még ekkora szíve ott legbelül és kinek sugároz még rajta kívül ekkora őszinteséget a szeme?! az a hatalmas, tiszta kék iriszű szem, aminek nincs párja!:$ szerintem ugyan senki másnak! a legártatlanabb, legszeretnivalóbb és legaranyosabb embert láttam mindig is benne! mindegy az, hogy mit mutatott kifelé, aki meghallgatja a számait, nincs miben kételkedjen. a kókéjnről meg annyi a véleményem, hogy ma is rengeteg kétségbeesett ember van, aki a rabja. ő is csupán egy volt a sok közül. azt hiszem, senki sem irigyelné azt a gyerekkort, amit ő kapott.
a fenti 2 sor pedig szerintem a szám legszebb része. több embernek is tudnám ezt mondani úgy őszintén, a szemük mélyére nézve! például anyának, Timinek, Larának és legesleginkább még valakinek.:( :$

'He was beloved and enderaing and inoffensive in some weird way. For all of his screaming darkness, he was just loveable' /by Anthony Kiedis/

merénylet

szerintem a csigám tervez valamit. o_o


reggel fél 8-kor bementem a suliba fizkémre, majd Borival összefutottam és voltunk a déli ép. könyvesboltjában, ahol megvettem Podani könyvét végre, majd a könyvtárban átolvastam az egyszikűeket. ezután pedig Timivel találkoztam, aki egy ajándékkal várt: vett nekem 5 körömlakkot. IMÁDOM! ♥ :D
kifelé még Ritával is összetalálkoztunk, akivel jót beszélgettünk és újra megállapítottuk, hogy a szerkesztőségen belüli káosz miatt még nagy gáz lesz, amit majd a bizonyos illető csak magának köszönhet. úgy értem, aki miatt a káosz létrejött.:( később még vettem bérletet meg kaját az intersparban, ahol ma végre jó volt a dj, mert hard day's night ment!:P épp a banánt mértem le, amikor megszólalt én pedig nagyon megörültem neki!:DD

a lényeg az, hogy amikor én a koliszobából kitettem a lábam, Joey még – megszokott módon – a bal hátsó sarokban aludt. amikor visszaértem, azaz nemrég, akkor pedig így találtam:

feltúrta valahogy a földjét, és teljesen beásta magát egy hatalmas földbucka alá. nem tudom mit tervez, de igen furcsán viselkedik az én "kis" 15 centis óriáscsigám. o_o lehet, hogy vakondnak képzeli magát? ..pedig még sosem látott olyat!:D igazi Mollusca idegrendszer! :D
nekem fogalmam sem volt, hogy ő ilyet is tud, de elég jó erőben van az állatkám, valljuk be!:D ráadásul most is ügyködik valamin, mert látom, hogy nem alszik. kint van az egész teste, csak a föld alatt, és néha meg is moccan.
ú, remélem nem akar parthenogenezist végrehajtani és lepetézni.:/ őt is úgy fogadtam örökbe egy szaktársam véletlenszerűen keletkezett csigapopulációjából. melós lenne elpasszolni őket.:D
plusz ilyen földáthurcolást, illetve pontosabban alom~ utoljára Nyuszifültől láttam, ő meg praktikai okokból és sztem kicsit kedvtelésből csinálta. mégiscsak az Oryctolagus cuniculus az őse!:D merem remélni, hogy csiguszomat is hasonló okok késztették.:P