2016. június 13., hétfő

'gotta get bad before it gets good'


sokszor így van ez ;) ahhoz hogy valami jó legyen úgy igazán, előtte rossznak is kell lenni. "nevetni az tud csak igazán, aki már eleget sírt" /Junkies - Mese/ hát igen, Jin és Jang.

velem is így van ez mindig, és nemrég volt egy váltás adott szempontból rosszról jóra. a szempont pedig nem más, mint a Budapesten lakás és a magány érzése, ami egy idő után számomra vele jött. mivel elég rég írtam és ez a legnagyobb történés most az életemben, meg rendeződött pár dolog és most végre ráérek, újra írok. juhú! ^^
szóval ez a történet már június végén kezdődött lényegében, amikor is 5 éve laktam már Pesten és 4 teljes éve a KCSSK-ban, amit imádtam, úgyhogy nyáron sem költöztem haza egyszer sem. de mindennek eljön egyszer a vége és hát hiába imádunk egy helyet, ha a közvetlen közelünkben élő emberek csak bajt és bosszúságot hoznak a fejünkre. (erről részletesebben lent)

tehát a lényeg, hogy június 30-án hazaköltöztem Oroszlányra.

ezzel együtt pedig kiköltöztem (végérvényesen, mint a felvételi eredményből ez kiderült) a KCS-ból, ami egy szép korszak végét jelenti és mindig hiányozni fog, ezért itt emlékezek meg a koliról és az ott töltött 4 évről, a lakótársakról és mindennel, ami a koliélettel járt.

KCSSK kolilife
(2012 szeptember - 2016 június)




lakótársaim:



itt térek ki részletesebben arra ki milyen volt, mit adott vagy vett el tőlem. nálunk speckó volt a szoba olyan szempontból, hogy 1 szobatársam volt csak, de 3 lakótársam, mert 2 szobás + fürdős egységeinkben ketten laktunk az egyik szobában és ketten voltak a másikban, a fürdő pedig középen közös hely volt. mondhatni buli, mert mindenki rányitott egyszer kb a másikra, sosem tudtuk, ki csinált oltári mocskot és azt is nehéz volt követni, ki takarít és ki nem és miért nem. á, szóval folyamatos konfliktusforrás volt ez a szobakialakítás. csak gratulálni tudok a készítőknek. -.- amúgy persze, kényelmes, hogy közel a fürdő, de ez szociálisan nagy bukta volt.
szóval akkor sorban olvashatjátok a lakótársaimat, mind a szobatársakat (sárga), mind a lakóegységtársakat (narancs).

  • Maya (2012 szeptember - 2014 január) - azt hiszem, vele laktam legtovább (1,5 év) és eleinte tök jól indult a viszonyunk, egészen baráti lett úgy egy év után, ám ugyanezzel párhuzamban növekedett a negatív dolgok listája is. lopás, hazudozás, titkolózás, szemétkedés, megalázás. csak hogy röviden említsek párat. most nem is részletezném, mik történtek pontosan, majd ha érdekel valakit, személyesen kérdezzen. a cérna szerencsére akkor szakadt el, amikor Bálint is velem volt szerencsémre. ő csillapított le, mert az egyetlen szobatársam volt, akivel ordítottam és közöltem vele, hogy el fog tűnni innen. végül magától ment. csúf vége lett.
  • Kami (2012 szeptember - 2014 június) - nagyon aranyos lakótárs volt, imádtam! :) bájos kedves, és ahogy ismertem, mindenkivel ilyen volt. elég jól meg lehetett beszélni vele a takarítással és egyéb fürdővel kapcsolatos dolgokat. :) Zsoltit is tök bírtam, a barátját, aki egyébként szintén a 8.-on lakott, de sokszor a szomszéd szobában volt, ezért vele is rendszeresen taliztunk. Kami végül Erasmusra ment, ezért költözött ki, amit nagyon sajnáltam, főleg akkor, amikor megérkezett a rémes utódja.
  • Oci (2012 szeptember - 2016 május) - eredetileg az ő szobatársa lettem volna és akkor szerintem egészen a kiköltözésig nem is lett volna gond, bár ez esetben meg sok embert nem ismertem volna meg és kár lett volna értük. voltak mindig súrlódásaink, de ő volt a legjobb lakóegységtárs a szomszédos A836-ból, mert bármi volt, vele mindig meg lehetett beszélni és valami kompromisszumra jutni. végül Vera zavarta őt el, aki nem a szívem csücske. (lent róla is írok) csúnyán összevesztek, nagyon sajnálom, hogy elköltöztél, Oci! :(
  • Barbi (2014 március - 2014 június) - egyetlen TÁTK-s szobatársam volt, akivel nagyon jól megvoltunk és összeillett a személyiségünk. mindig pörgött, vigyorgott, nevetgélt, brácsázott és szerencsére ő tanult is! jól kijöttünk, megértettük és toleráltuk egymás tanulási igényeit. :) keresztfélévre vették fel és sajna nyáron ki is költözött, így csak egy fél évig laktunk együtt. azóta egyszer-kétszer taliztunk és remélem még fogunk! ^^
  • Kinga (2014 szeptember - 2015 június) - bájos szobatársam, az első TTK-s, akivel laktam. :) egy egész évig voltunk együtt az A835-ben, és nagyon szerettem vele lakni, mert jól kijöttünk és mindig nagyon aranyos volt. ő teljesen más személyiség volt Barbi után. amennyit pörgött és ugrált Barbi, annyira volt nyugodt és kiegyensúlyozott Kinga. igazából nyugalmat sugárzott 120%-ig vele a szoba, király volt. :) sajna egyszer megharagudott rám, mert a zárban hagytam a kulcsot, majd elmentem zuhizni és szegényt totál kizártam. :'( bocsánat innen is, Kinga! aztán következő évben a szaktársával költöztek egy szobába, mert mindig vele tanult, de szerencsére a koliban maradt, így többször találkoztunk és beszélgettünk, hol tart a másik az életben. illetve neten is tartjuk a kapcsolatot! :)
  • Vera (2014 szeptember - napjainkig) - komolyan mondom, bár sosem jött volna. a szobatársa és minden létező lakótársa életét beárnyékolta. koszos, flegma, bunkó, véletlenül sem képes az együttműködésre és folyton akadályozza az embert. egyszer áthívtam a szobánkba (ez már mostanában, 2016 március-április táján volt), hogy megbeszéljük a dolgokat és megértse, takarítani kell a fürdőben meg hogy ezt a feladatot mi felosztjuk és neki is be kéne kapcsolódni. az egészből annyi jött ki, hogy még ő sértegetett, hogy ha nem tudok alkalmazkodni, költözzek ki. :'DD biztos Oci is azért költözött el 4 év után a szobájából, mert nem bírt alkalmazkodni egy ekkora tahóhoz. örökké haragudni fogok, hogy elüldözte Ocit! sőt, a kiköltözésem előtt úgy voltam vele, hogy ha az ELTE-n folytatom, akkor én biztos másik szobába költözöm, pedig nagyon szerettem a szobám, mert tuti volt a kilátás és jól berendezkedtem. egy szóval katasztrófa volt a csaj, őszintén bízom benne, utoljára találkoztunk, amikor kiköltöztem.
  • Eszti (2015 szeptember - 2016 január) - az ő beköltözése érdekes volt, mert igazából újabb Kinga lett volna a szobatársam, aki Debrecenből érkezett mesterre tanulni, de aztán sikerült összeköltöznie a B-ben a többi debreceni barátjával, és Eszterrel cserélt helyet. :) ő is nagyon aranyos volt és tök szuper meglepetés is, mert őt már ismertem! :) lakott a koleszban előzőleg, ráadásul az egyik volt szaktársam barátnője! ^^ nagyon örültem, hogy ő jött! vele is remekül megvoltunk és sokat segítettünk egymásnak (szakdogaírás, kulcs kölcsönadása stb.) :) egyetlen ismerősöm, aki oroszul nem csak hogy beszél, de remekül tolmácsol. ;D annak is örültem amúgy, hogy előző szobatársakhoz képest ő egykorú volt velem. ráadásul egyszerre diplomáztunk, így ő is teljesen megértette, ha sokat kellett tanulnom.
  • Berni (2016 január - 2016 június) - utolsó szobatársam, akivel igazi barátok lettünk (a 4 év korkülönbség ellenére) és buliztunk is. nem nagyon jártam le a kolibulikba amúgy, de vele és a srácokkal (Tomi, Sebi, titeket sem felejtelek el soha :DD) néha igen. nagyon megszerettem, szóval a mai napig tartjuk a kapcsolatot neten és tervezzük a talit. ő is TTK-s, szóval sokat magoltunk mindketten a kis szobánkban. :D aztán mindketten kiköltöztünk.

szóval tulajdonképpen így legnagyobb bajom Verával volt, aki kb pokollá tette az életünket így tavasz körül már. és semmilyen szinten nem volt hajlandó megbeszélni a dolgot, az alkalmazkodása minimális volt. miatta végképp elment a kedvem Pesttől és mindig alig vártam, hogy hazamenjek. a másik fő ok, amiért már nagyon rosszul éreztem Pesten magam, az a magány volt. fura ezt mondani, mert sokan voltunk a koliban, de én sokszor akkor is így éreztem magam. :/ lehet hogy igazából a család hiánya keltette ezt az érzetet bennem. :/
no de nézzük, mi volt még a KCS-ban.

kilátás:



szóval az A835-ben laktam, jó magasan és a kilátás emiatt valami nagyon pazar volt! főleg, hogy mi a belváros felé néző oldalon voltunk, nem a Gazdagrétin. ráadásul a pályára is ráláttunk, ami sokszor jól jött, nameg télen a hóba mindig üzeneteket írtak az emberek. :DDD az aug. 20-ai tűzijátékot is királyul lehetett látni. ;)

ilyeneket láttunk onnan:




nagyon király volt, még a KOKI-t is láttam onnan. mindig találgattam, a két magas közül melyik a NET és melyik a Sch. :D de aztán rájöttem, nem volt nehéz. imádtam! hiányozni fog ez!

úton a suliba meg ugye az M1-M7 felhajtó felett kellett átsétálnunk a buszmeghez, ami szintén hangulatos volt. sokan is fotóztak ott mindig. ilyen volt:




kolicsoport: 

van a Facebook-on kolicsoportunk is, ahol mindenki megoszthatja ügyes-bajos dolgait, vagy kérhet, felajánlhat dolgokat, a kolis klubok pedig a különböző programjaikat hírdethetik. tök hasznos dolog volt és néha vicces is. fő témák: takarítók jogos lehordása, mosókonyha és mosással kapcsolatos kínok, bérleteladás és kölcsönkérés, kajakérés és felajánlás, felesleges cuccok eladása, fontos kolis dolgok (kiköltözés, beköltözés, kolibulik). úgy döntöttem egy idő után, gyűjteni fogom a gyöngyszemeket, szóval itt van pár:









hát, ilyenek történtek a mi "kis" 1300 fős közösségünkben. :D néha nagyon szórakoztató volt ezt a csoportot olvasni, máskor hasznos. egyébként a koliban itt-ott fellelhető plakátokat és kis cetliket is nagyon csíptem. például egy Dokk-os buli:


ami még nagyon poén volt számomra mindig is, az a koliwifin kívüli wifik. :DDD és azok nevei. csak hogy Ti is értsétek, ezt meg is örökítettem:


kb milliószor röhögtem a Szexi Mosomedvén. :DDD kb minden nap.
volt egy olyasmi is, hogy 'halljukhogyszexeltekaszomszedban'. xD


szóval voltak itt vicces dolgok minden nap. :D

kolis rendezvények:

mindig is szerettem, hogy egy nagy koliba költöztem be, ahol vannak hagyományos rendezvények és újak is. hagyományosak: Kultúr7 (őszi és tavaszi), ShowHajtás, BN - Budaörsi Napok. Ezekből a Kultúr7 volt a kedvencem, mert sok érdekes előadás volt és jöttek tánciskolák meg az egyetemi néptáncosok. amúgy mi is felléptünk az ELTE Orientallal. a BN is király volt, azon is felléptünk. plusz ott koncertek meg buli volt. az idein volt Fish!is :DDD jee!
egyébként meg ez egy vetélkedő is volt egyben a kolis klubok között, olyna volt mint egy kampányhét, szóval imádtam! ilyenkor teljesen átalakult a koli:


sokminden történt itt velem, nagyon szerettem a KCS-s életet. :) ha valakinek meghoztam a kedvét, akkor jelentkezzen a koliba! :) biztos nem fog unatkozni és jó lesz!




2016. június 9., csütörtök

MTA KOKI

na, végre eljött az idő, hogy mostmár aztán tényleg, de tényleg írjak erről.

másfél éve vagyok itt.

ez van, most éreztem úgy, hogy végre írok is, mert igazából eddig egyetlen TDK-s megnyilvánulásom volt (II. Liftbeszéd, 2016, ELTE), de semmi komolyabb tevékenység versenyeket tekintve. amúgy a Liftbeszéden a tapasztalaton és a zsűri tök jófejsége/kedvessége mellett kaptam egy nagyon klassz cuccot (heti tervező, itt a félévem eddigi legjobb hete látható):




a szakmai oldal már más, asszem ott kicsit több az eredményem, egyébként ez a lényeg, mert később azért lehet jól fog mutatni, hogy úgymond BSc alatt publikáltam az első tudományos dolgomat, ami egy plakát volt az IBRO-n. nekem ez akkor, amikor megtudtam, hogy benne a nevem, nagyon sokat jelentett és valami hatalmas felemelő és megtisztelő érzést nyújtott. 2 napba telt, mire tényleg elhittem. [aztán majd kiderül mi mennyit jelentett igazából. :)]

meg azért nem semmi érzés olyan emberekkel egy asztalnál ülni és megtárgyalni az eddigi fejleményeket, eredményeket és hogy mivel folytassuk, ami majd a feladatom lesz, akik már sok sikeres projektet véghezvittek és a szememben "nagyok". befutott, eredményes kutatók, akik hetente külföldre utaznak, meg akikről a nagy magyar újságok írnak.

talán egy nap majd én is örömet okozhatok a családomnak, hogy rólam is olvasnak egy cikkben, de az az igazság, hogy az ELTE biosz BSc-re rám is nyomott azért egyet de hát miért is maradtam volna ki ugye. szóval kicsit kiábrándult vagyok, az az igazság és nem sok örömöm van az elmúlt néhány hónapban.

de azért a labor jó, meg most talán ha ezt is megírtam, újra meglátom, mennyi örömöm volt már itt és mennyi szép dolgot csináltam. és egyáltalán, hogy a részese lehetek ennek az egésznek, mint pár más szuper dolognak is még (tánc, EO, KCSSK). ez is egy ajándék az életemtől. becsülöm!

egy montázsban nagggggyon apró töredékét összeraktam annak, mennyi szép dolgot csináltam és mikkel foglalkozok. ilyen szép dolgokat csinálok:


mikrotommal szeletelek,
vigyázok a szárazjéggel,
ki-bepakolom a plate-eket a fagyóból,
felszenvedem nagy nehezen a műtőskesztyűt,
immunfestek és pipettázok,
0-ás ecsettel szórakozok,
felvakarom a szeleteket tárgylemezre,
jó büdös ragasztóval fedek,
mikroszkóppal rontom a szemem,
Zeiss mikroszkópban nézem a szépséges agyszövetet
(fluorlámpát kapcsolom be elsőnek),
fotózok gyönyörűségeseket,
számolom a microgliát,
excelben pötyögök a statisztikán,
szignifikáns eredményből grafikont szerkesztek,
jegyzőkönyvet írok,
mindig elpakolok magam után
(2,5x-es obj, ZERO magasság!!)


ha ez egy vers akarna lenni, már értitek, miért választottam mindig is a természettudományokat. szóval ilyesmikkel foglalkozok ott és most hogy így végigvettem, ma először mosolygok elégedetten. :) tényleg szeretem ezt csinálni, és amikor erre rájövök, mindig belémhasít végül is, hogy jó helyen vagyok, nekem ezt kell csinálnom.♥♥♥

rengeteget kell még tanulnom, az már biztos, de már igazából eddig is nagyon sok mindent tanultam a neuroimmun csoporttól. hálásan köszönöm Nektek♥: Barbi, Rebi, Kati, Niki, Betti, Ádám + Áron, Eszter, Kornél a viselkedésesektől és mindenki, aki segített valaha!! :) nekem vannak a legkiválóbb és legfantasztikusabb tanáraim, akik aranyosak és figyelmesek mindig. örülök, hogy megismertem a többieket is. a velem egyszerre TDK-zóknak és tanulóknak (Kata, Nándi, Eszter, Kriszti)  főleg. Az is szuper, amikor szaktársakat látok viszont, akikkel már ezer éve elszakadt az utunk, mert vagy ő vagy én tanultunk gyorsabban.

legközelebb szeptemberben jelentkezhetek versenyre a munkámmal. az ELTE-n tervezek indulni, ha már oda jártam és oda járok szeptembertől újra. csak az almamater! bízom benne, addigra sikerül egy ütős kis előadást meg előtte absztraktot összerakni és azt is, hogy addigra kipihenem magam tetőtől talpig, mert most hazaköltözök.