szemlélődés

"i wanna make it, i wanna make it WITHCHU"

még mindig bennem van ez a hiányérzet dolog, mostmár teljesen biztos vagyok benne, hogy ez az, ami van! pedig annyira nem akarom most ezt érezni, főleg az iránt nem, aki miatt van. nyüüüüüff! :(
az egésznek az oka asszem az, hogy ez az illető mond vmit, de nem úgy viselkedik, vagy ha már így viselkedik, akkor az nem fér a fejembe, hogy minek hazudik saját magának. több mint valószínű, hogy az utóbbi igaz, ellenben akkor sem értem miért nem látja be azt, ami tényleg nyilvánvaló. o_o a maga mérhetetlen bizonytalanságával engem is azzá tesz, már igazán abbahagyhatná! :/

ezt az indokolatlan bizonyságtalanságot egyébként már másban is véltem felfedezni. itt van az én egyetlen szem szobatársam is pl. ha az egyik sráccal van, a másikra gondol és fordítva. hát miért nem dönt már a jó mellett?! itt is csak a vak nem látja szerintem, melyik a jó döntés. oh, Jesus! hogy mire jó ez a "féligrágottság" és a színészien megjátszott szeretet, azt én nem érthetem. engem meg épp, hogy szeret ez a buta, mégis azt álcázza néha, hogy nem. szerintem még azt is elhiszi naivságában, hogy nem veszem észre! ajh, jöjjön már el az áttörés és az igazság perce!