a gyász napja

alig tudtam felfogni: ma elveszítettük örökre, Mork gornyója végzetesen elhatalmasodott! :( ez azt jelenti, mától a világ egy 2-3x rosszabb hely lesz. holnap mindenki ezzel a tudattal ébredhet, mással nem. számoljátok a napokat! [amikor igazán lesújtott, még a vérem is eleredt a feszültségtől, pattantak az erek.]



elvesztettük Morkot a tojásokkal; a kedvenc Andrew-mat, aki Portia mellett már nem hallhatta, hogy 200 ide vagy oda, de embernek hívják; az égő mellű Mrs. Doubtfire-t; egy különleges kilógó seggű orvost; Vietnámot stb. talán értem, miért kellett ennyi nyomot hagynia itt a bolygónkon; talán értem már, miért a kedvenc filmem a bicentennial man és miért volt neki is olyan kedves eljátszani ezt a halált (a filmben) őszintén.



egy mértéktelenül sok szeretetet, törődést és bölcsességet adó és belül mélyen szomorú embert kellett ma elengednünk. nekünk milliószor nagyobb fájdalom lesz ez, mint neki volt, aki valószínűleg tudta, hogy a 42 mi is.



ma este mindenki az ő alkotásait fogja nézni, aki pedig nem, annak szimplán nincs lelke. sosem felejtjük el!







p.s.: NANU-NANU [-Mork calling Orson, come in Orson, Mork calling Orson..] talán már ott van.