♫

naa nanana nanana tűrürürü tűrürürü láááááá-lá-lá-lá lálálálá!! ^^

when i hear the engine pass i'm kissing you wide

[egy nap ez így lesz. ezt annyira érzem, mint ahogy AZT a csókot is megjósoltam magamnak]

"csak a maszkom él"

azt hiszem, mostanában kezdem sajnos elhanyagolni ezt a blogírás dolgot, és ennek persze okai is vannak. most is azért írok, mert lett egy kis holtidőm, mivel a félévben először elaludtam, és ezért hagynom ki a növrendszer gyakom. a felismerésem azonban helyénvaló, csak a rendszerességért is leírom majd, wáccáp.:)

• egyrészt csigáim születtek, immár majdnem 2 hete, pontosan március 11-én, hétfőn. Joey gondolt egyet, majd lepetézett vagy 90 kis tictacra emlékeztető tojást. :D azóta a minicsiguszok már kikeltek, sőt másznak is. alig várom, hogy az új gazdáikhoz kerülhessenek!:)
• a másik nyomós ok a tegnapi düreres, rhcp tribute-ös estéhez is köthető. nem szeretek és nem is akarok panaszkodni, nincs egyszerűen jó kedvem mostanában, mert sosem gondoltam, hogy abban az emberben kell csalódnom, akiben végül sikerült. ellenben azt hiszem, ez az időszak lassan le fog zárulni, és sikerül elkönyvelnem ezt a csalódást és elengedni ezt a régi barátságot. a mondás szerint "semmi sem tart örökké", amit nem tudok teljesen átérezni. sztem van olyan barátságom, ami ha nem is örökké, de élethosszig fog tartani, csupán azt bánom, hogy ez a bizonyos nem tartozik közéjük, holott sokáig azt gondoltam, igen. :( 'in time i want to be your best friend, eastside love is livin' on the westend'

talán a tegnap este helyett legjobb gimis barátnőmmel, Larával kellett volna találkoznom, aki egy sulis kirándulás kapcsán jött most kivételesen pestre fel. ellenben majd a tavaszi szünetben pótoljuk!:)
a dürerben tnap sok szomorú és elégedetlen fejet láttam sajnos, ez nem használt nekem, ellenben Dia barátnőm és Attila, a barátja igen jó társaságot nyújtottak, jókat kacagtunk. :D

ma pedig végre valahára hazajutok, és lesz ünneplés meg minden, hiszen a héten én vagyok a névnapos. ez mondjuk jelen állapotban engem sajnos hidegen hagy, viszont a családom nagyon hiányzik, így ideje már.

tavasz vagy tél

azt hiszem, sosem volt elegem még ennyire a télből. pláne, hogy elveszi a már-már teljesen kibontakozó tavasz idejét. persze, hogy most kell újra havaznia, amikor nem láttam a családom 2 hete és alig várom, hogy hazamehessek. hogy végre legyen egy igazi ebédem, egy saját szobám és a fél éve nem látott legjobb barátnőimmel, Larával és Nicivel találkozhassak! borzasztóan lehangoló. számomra annyira, hogy a sírásig jutottam reggel, pedig ilyen már nagyon régen volt!:(

azt meg nem is értem, hogy a probléma megoldása helyett miért zárják le a megyémben lévő nagyobb városok – köztük az sajátom – forgalmát is. a reggeli 6:28-as, de 8-kor indított vonat még mindig valahol Bicske és Trébánya között álldogál a vélhetőleg benne fagyoskodó emberekkel, mert nem engedik be az utóbb említett csodálatos városba. :'D remélem nem csesznek ki nagyon a HS7-el holnap, akik ott koncerteznének, és végre nekiállnak lesózni a havat meg takarítani az utakat. nincs még egy ilyen lusta népség, az biztos. nem is értem miért tartozok én ide, de komolyan! ha otthon lettem volna, amikor leszakad az ég, szerintem épp kint lapátolnék, hogy édesanyám be tudjon állni a kocsival a garázsba! 

az "okosok" inkább lezáratták az utakat. :D hiperfantörpikusan professzionális hozzáálásuk miatt így a fene se tudja, mikor lesznek járhatók az utak. nemrég tért csak vissza a máv oldala is, amely egészen addig a "szerverhiba" szócskát dobta az orrom elé, ami nem nyújt túlzottan sok segítséget, amikor a menetrendet szeretnéd megnézni, illetve vmi infót keresnél a jegyvisszaváltásról. :D gratulálok mindenkinek, aki nem végzi épp a munkáját, kiváltképp az összes közlekedési társaságnak, akik képtelenek értesíteni a tv-t nem néző embereket, hogy véletlenül sem fognak hazaérni.:D azt hiszem, most fordult meg először nagyon komolyan a fejemben, hogy nem érdemes életem további részét ezen az elátkozott helyen tölteni.
úgy gondolom, akármilyen is az idő, ez március 15-e, amikor már csak emiatt is bebizonyíthatná az ország, hogy nem torpan meg egy időjárási problémától, még ha hirtelen és tényleg nagyon váratlanul jött is. sohasem volt még ilyen rossz hangulatú ez az ünnepem mások miatt!

végezetül pedig itt egy schimán videJÓ, amely főleg 1:15-től aktuális!:D

idol

'guess now you know,

i love you so'

nem is értem hogyan lehet, hogy eddig nem ismertem ezt a számot! egyszerűen gyönyörű! *-* arról nem is beszélve, hogy az én egyetlen igaz példaképem emlékére íródott. [nemsoká itt a halálának évfordulója.:$]
most persze bárki fejében jogosan felvetődhet, hogy "na ne már! pont ő?!" és igen, pontosan ő! más nem is lehetne, hiszen kinek volt még ekkora szíve ott legbelül és kinek sugároz még rajta kívül ekkora őszinteséget a szeme?! az a hatalmas, tiszta kék iriszű szem, aminek nincs párja!:$ szerintem ugyan senki másnak! a legártatlanabb, legszeretnivalóbb és legaranyosabb embert láttam mindig is benne! mindegy az, hogy mit mutatott kifelé, aki meghallgatja a számait, nincs miben kételkedjen. a kókéjnről meg annyi a véleményem, hogy ma is rengeteg kétségbeesett ember van, aki a rabja. ő is csupán egy volt a sok közül. azt hiszem, senki sem irigyelné azt a gyerekkort, amit ő kapott.
a fenti 2 sor pedig szerintem a szám legszebb része. több embernek is tudnám ezt mondani úgy őszintén, a szemük mélyére nézve! például anyának, Timinek, Larának és legesleginkább még valakinek.:( :$

'He was beloved and enderaing and inoffensive in some weird way. For all of his screaming darkness, he was just loveable' /by Anthony Kiedis/

merénylet

szerintem a csigám tervez valamit. o_o


reggel fél 8-kor bementem a suliba fizkémre, majd Borival összefutottam és voltunk a déli ép. könyvesboltjában, ahol megvettem Podani könyvét végre, majd a könyvtárban átolvastam az egyszikűeket. ezután pedig Timivel találkoztam, aki egy ajándékkal várt: vett nekem 5 körömlakkot. IMÁDOM! ♥ :D
kifelé még Ritával is összetalálkoztunk, akivel jót beszélgettünk és újra megállapítottuk, hogy a szerkesztőségen belüli káosz miatt még nagy gáz lesz, amit majd a bizonyos illető csak magának köszönhet. úgy értem, aki miatt a káosz létrejött.:( később még vettem bérletet meg kaját az intersparban, ahol ma végre jó volt a dj, mert hard day's night ment!:P épp a banánt mértem le, amikor megszólalt én pedig nagyon megörültem neki!:DD

a lényeg az, hogy amikor én a koliszobából kitettem a lábam, Joey még – megszokott módon – a bal hátsó sarokban aludt. amikor visszaértem, azaz nemrég, akkor pedig így találtam:

feltúrta valahogy a földjét, és teljesen beásta magát egy hatalmas földbucka alá. nem tudom mit tervez, de igen furcsán viselkedik az én "kis" 15 centis óriáscsigám. o_o lehet, hogy vakondnak képzeli magát? ..pedig még sosem látott olyat!:D igazi Mollusca idegrendszer! :D
nekem fogalmam sem volt, hogy ő ilyet is tud, de elég jó erőben van az állatkám, valljuk be!:D ráadásul most is ügyködik valamin, mert látom, hogy nem alszik. kint van az egész teste, csak a föld alatt, és néha meg is moccan.
ú, remélem nem akar parthenogenezist végrehajtani és lepetézni.:/ őt is úgy fogadtam örökbe egy szaktársam véletlenszerűen keletkezett csigapopulációjából. melós lenne elpasszolni őket.:D
plusz ilyen földáthurcolást, illetve pontosabban alom~ utoljára Nyuszifültől láttam, ő meg praktikai okokból és sztem kicsit kedvtelésből csinálta. mégiscsak az Oryctolagus cuniculus az őse!:D merem remélni, hogy csiguszomat is hasonló okok késztették.:P

Praktiker

tökjó napot zárhatok ma!:)

• reggel felkeltem és konstatálva, hogy már 10:19-van – és nem az ébresztőn beállított 8:30 –, azonnal célba vettem a saját(!) fürdőnket és az otthoni zuhanyzóban vettem egy kellemesen forró zuhhanást!^^ végre nem a koliban, ahol a többnyire 2 szomszéd csaj a tisztaság fogalmát teljesen máshogy ismeri, mint én.
  
• majd kedvenc anyukámmal elindultunk kisebb előkészületek és Molly kutyusunk mamámhoz importálása után a fővárosba, illetve igazából és főként a budaörsi praktikerbe.:) utóbbiba azért, mert konyhánk és étkezőnk felújításra vár, így padlólapok, csempék és tapéták nézegetésével töltöttük nagyrészt a napot, illetve eldöntöttük mi és hogyan legyen. végül a téglavörös, fehér díszcsempékkel tarkított padló, a fehér fali csempe és a terméskövet imitáló tapéta mellett döntöttünk.:) illetve a fehér falon a tűzhely és a mosogató felett pár díszcsempe is közbeékelődik majd. nos, szerintem mesés lesz, ha megcsinálják!^^ más látom magam előtt!
  
• ezek után egy nem gyorséttermi, nagyon fincsi hambit ebédeltünk és mivel anyum rohant a középkori asztrológia órájára, engem hamar kitett a kolinál és ezzel el is búcsúztunk.:$
  

hiányzott már egy ilyen szuper nap anyával, illetve a szombat is remek volt, mert néztünk jó és vicces filmeket, meg a régi Ki mit tud?-ot, meg beszélgettünk sokat.:) a heti feszültség és sokak bántása miatt felgyülemlett szomorúságom így el is szállt némileg és újra vidám vagyok.:)

a nap nyereményei pedig:

1. egy nagy műanyag tál, ami jó levesnek, salátának és más egyebeknek is. a külső felén aranyos kis zöldségek rajzaival díszítve, és nyilván ugye a praktikerből!:D főztem is bele gyorsan egy zöldséglevest, így felavattatott a szupi tálkám!:D
   
2. takarítós rongyok. hát belátom, ez elég lehangoló így a kis aranyos mélytálam után. ugorjunk!:DD
   
3. egy almozó lapát és egy terráriumi díszítőelem, ami lényegében egy tálka/medence. ezeket Joey-nak vettem, hiszen egy Achát-csiga is megérdemel ennyit, főleg hogy imádom!:D a tálkájába majd rakok vizet, így kedvére fürdőzhet aztán.:P
   
4. egy "kistehén tejkaramella"!!! :D ezt egészen háromnegyed 11-ig el is felejtettem, hogy kaptam, így csak nemrég faltam be, de valami isteni volt!:P amint megláttam – ezt is a praktikerben –, elfogott a röhögés egy szűk 5 percre! :D meg is mutatom a csomagolását, annyira édes!:D
   

most pedig álmodjatok jpeget! én is azt fogok!:P

fej vagy írás

if i fell in love with you

would you promise to be true

and help me understand

'cause I've been in love before

and i found that love was more

than just holding hands

if i give my heart to you

i must be sure

from the very start

that you would love me more than him

if i trust in you, oh please

don't run and hide

if i love you too, oh please

don't hurt my pride like him

'cause i couldn't stand the pain

and i would be sad if our new love was in vain

so i hope you see that i

would love to love you

and that he will cry

when he learns we are two

'cause i couldn't stand the pain

and i would be sad if our new love was in vain

so i hope you see that i

would love to love you

and that he will cry when he learns we are two

if i fell in love with you

ez szerintem egy iszonyatosan gyönyörű és őszinte eszmefuttatás. :$ talán ez az a szépség, szelídség és tudatosság, ami manapság az emberek nagyjából kiveszett, vagy már eleve meg sem volt, ki tudja azt. "nem egyszer, sem százszor, ki mindeneket tud: az tudja csak, hányszor" (Jancsi vitéz)

ez az egyik dolog amiért szeretem ezeknek az egykori - szerintem hozzám hasonló gondolkodású - fiataloknak az őszintébbnél őszintébb sorokból álló zenéjét, aminek még a dallama is teljes mértékben szépséget meg nyugalmat áraszt. érthető is, hogy aki csak a tuctuc-ot ismeri és kénytelen azon nőni, mert esélyt sem ad magának másra, abból egy egyszerű szobanövény intelligenciaszintjét megütni képtelen lény alakulhat csak ki, az eközben érlelődő gonosz, áskálódó hozzáállásról már nem is beszélve. valamiért a mai trend a bénaságokat hangsúlyozza, ami elég gázos, s így meglepődni sem lehet már okunk, miért nincs a zombiként irányított, könnyen befolyásolható fiataloknak szeme a széphez. ugyanis a többségüknek tényleg nincs! :( a pénteken csúcsot érő, de leginkább egész héten át tartó melankolikus, már-már depibe hajló szomorúságom ihlette egyrészt ezt a néhány mondatot. sajnálatos, hogy engem is rengeteg ilyen ember/némber vesz körbe. én ezt egyszerűen nem akarom! :( teljes mértékben úgy érzem, felnőtt életem tartós és valamit is jelentő barátságai, illetve kapcsolatai csak olyanokkal köttethetnek akikbe szorult valami kis érzék a szép, igazán vidám és aranyos dolgokhoz; akik nem csak a levegőbe beszélnek és akiknek számít tényleg a másik, és nem csak kihasználni bírják. szerencsésnek érzem magam, hogy mindezek felsorolásával is tudok mondani ilyen srácokat. nos, ők meg is érdemlik, hogy szeressem őket és bármikor példaképként állítsam őket magam elé! [és hozzáteszem még, szerintem ők ezt tudják is magukról, hogy így gondolok rájuk!♥:]

ami pedig kristálytisztán ráébresztett mindezekre és végül rávett, hogy ide le is írjam az erős berögzülés céljából, az nem más, mint ttk-s újságunk általam is képviselt szerkesztőségében mostanában folyó dolgok kifejezetten 'dislike' módja, ld. morál és csapatszellem. pontosabban mindezek hiánya sokaktól. ezen túllépve már a preferenciák közrejátszásával kiközösítettek és előnyt élvezők is lettek. hát nem csodás?:) HÁT NEM! csak hogy a poént ki ne hagyjam, előzők persze a szorgalmasak és lelkiismeretesek utóbbiak a zsenge és sokszor sajna öntelt zöldfülűek, akik kis túlzással sosincsenek készen időben az irományokkal. hát miért is lennének? x) no, ezek után gondolom sejtitek bánatom miből fakad és melyik táborba szeparálódtam egyesek igazságtalan viselkedése miatt. ma már majdnem kijelentettem, hogy én már nem érzem a csapat tagjának magam, de végül visszafojtva mindent, adtam még egy esélyt magamban a dolognak. oszt' majd meglássuk! :/ :\ :/

ez azonban csak az egyik, ráadásul a sokkal kisebbik ok, ami miatt most ezt a számot álmodozva és teljes vidámsággal, széles mosollyal énekelgetem itt, már vagy századszor. ^^ a búskomorságon túllendülve végre ugyanis igen boldogan zárult ennek a napnak és hétnek a vége.:) nyilván a szövegre gondolok itt, nem is véletlenül írtam ki ide az egészet.:) ez itt a lényeg most! így a kedvemet sem szegheti semmi, mert ez a boldogság és örömmámor minden hülyeséget visszapattint rólam, mint valami védőpajzs. ^^ nem is tudom valójában mi van most, de minden barátom pozitívan áll hozzá és drukkolnak. :D annyira édesek! már ez a kedvesség eleve egy jó dolog nekem!:) ha igazán tudni akarnám a választ, legegyszerűbb lenne ezt a szöveget levélként megcímezni az egyetlen embernek, aki tudhatja a választ rá. ellenben ő nem elég bátor hogy őszintén azt felelje, ami van, én pedig szintén nem vagyok elég bátor, hogy valaha is megmondjam ezt neki. :) paff, hát marad a sors meg "a véletlen örökös titka, de lehet, hogy az egész előre meg van írva". :P

hiszen mi mást is tanulhattam volna meg eddig jobban annál, hogy a választ és az indokokat nem mindig kell feltétlenül keresni.:)

[az első bekezdésből még egyszer talán cikk is születhet így visszatekintve :]