hagyaték

az imént épp üres lapok után kajtattam a szobámban, hogy kiírjam a termvéd beugróban előfordulható fogalmakat, amikor is egy vonalas jegyzetfüzetemre akadtam, mondván, ez jó lesz. lapozgattam, vajon teljesen üres vagy van-e benne valami, mert nem volt becsukva, mintha csak munka közben tettem volna le. persze van is benne iromány, valóban egy félbehagyott dolog. azóta a tevékenység inspirációja is megszakadt, ezért nem is folytattam a versek sorát. egy nekem nagyon kedves embertől, akit nevezzünk Zs-nek, kaptam meg élete összes versét 1-1 füzetlapon. nagyon lelkes voltam, elolvastam őket és eltöltött a büszkeség, ezért eldöntöttem, összeírom őket egy füzetbe szépen, hogy egy helyen meglegyenek. hát, ez maradt félbe.
úgy gondoltam, most hogy megtaláltam, kedves emlékként leírom ide a kedvencemet. [a költőt továbbra is homály fedi, hiszen engedélyt nem kértem erre]

Zs:

Idő

Az órákon tükörkép,

megállíthatatlan gép.

Mindent körülvesz,

gyógyít és mindent tönkretesz.

Rokonai évszakok,

telek, nyarak, tavaszok.

És az évek, melyben ő bújt el.

Ha megtörtént valami, azért ő felel.

Hatalmas templomórák

minden nap őt harangozzák.

És a kis zsebórák,

Azok is a tükörképét mutatják.

Rohan egyik órából a másikba át,

nehogy felfedezzük hatalmas titkát,

hogy ez mozgatja az Élet mutatóját

és segíti, hátráltatja az ember tudományát.

Ez van mindenhol, mindig,

nap mint nap, reggeltől estig.

Romboló és segítő - 

Ő a végtelen idő.

Aranyos gyerekvers, így talán nem én leszek az egyetlen, aki ismeri a művét. :) Most pedig folytatom a termvédelem tanulását.