2015. február 6., péntek

hideg mindenhol

eljöttünk telelni múlt hét csütörtökön Spanyolországba. gondoltam még írok egyet, amíg itt vagyunk, holnap este indulunk haza. Édesanyám találta ki ezt az utat, gondolván milyen jó lesz a hidegből ide utazni a melegbe, ugyanis a végcél Tenerife volt. nos, meg kell mondanom, télen itt is hideg van, hiába jelez a hőmérő 17-19 fokokat, a szél fúj és vastagfelhőréteg gondoskodik a szürke látványról.
továbbá a felhőkön kívül szüleink különböző problémás lábízületei is beárnyékolták a pihenést, nem könnyű így menni bárhova. plusz az örökös aggódás amit nem is értek, mert a pihenés kulcsa a nyugalom egyfelől.

na de nézzük a jó oldalát:

Madridban megszálltunk egy napra, ott meg tudtuk nézni a királyi palotát. eszméletlen szép volt, teli Anjou-liliomokkal a selyemmel borított falakon, kristálycsillárokkal, porcelánnal, festményekkel. az egyik mennyezeti freskó Velázquez keze műve volt. ha már a Prado-ba nem is tudtunk elmenni, láttunk tőle valamit.;) a többi freskó nagyrészt Goya volt. az egyik teremben még a királyi jogart, koronát és trónt is megnézhettünk, amelyet nemrég adott át Juan Carlos a fiának. [2014 júniusban] az átadás papírjait is megnézhettük ugyanitt az jelenlegi uralkodó kézjegyével ellátva.

ezután újra repülő tovább. nekem ezek is külön élményt jelentenek. a Madrid-Tenerife út késő este, sötétben és nyugalmasan zajlott. itt jegyezném meg amit az indulással kapcsolatban kihagytam: az első Budapest-Madrid út rémes volt. a felszállásnál kilométeres és csigatempóban haladó sort álltunk a szabadban.:D ez télen nagyon egészséges! azokat a szerencsétlen eseteket juttatta eszembe már-már, amikor lekéstem néha Tatán gimiből hazamenet a buszt és a következőre min. 30 percet kellett várni. aztán felszálltunk és a leszállásig minden okéss volt, viszont leérés előtt akkorákat zuhantunk, hogy na! a 3.-4. zuttyanás után kezdtem azt kérdezgetni magamtól, hogy vajon leérünk-e egyben?! de végül leértünk.

itt Tenerifén meleg fogadott, legalább is akkor még viszonylagosan ezt éreztük. a hotelbe érve pedig nagyon örültünk, hogy az előző egérlyukszerű szállásunkkal szemben ez egy valódi lakosztály csillogó-villogó tisztasággal, erkéllyel. az első örömöt az utána következő éjszaka el is oszlatta, ugyanis lent, ahol én és Nagyim alszunk még ma is, olyan hideg van, hogy zokniban, pulcsiban, sálban alszom két pléddel takarózva, így már nem fázom. :D első éjjel 3x keltem libabőrözve.
két kirándulásra mentünk el a lábak gyengeségét számba véve. az első hétfőn volt, megmásztuk a Teidét, amennyire csak lehetett. a busz a Nemzeti Parknál állt meg először, ami a régi kráter aljánál helyezkedik el, majd felmentünk az előző tetejére, ahonnan indult a Teleférico a csúcs felé. természetesen nem ment a mai kráterig [3718 m], csupán kb 3540 méterig, így még gyalogutakon lehetett felmászni a különböző kilátókig. mi a La Fortaleza-ig mentünk fel, a csúcshoz vezetőt kihagytuk, mert ahhoz külön be kellett fizetni még. mindenesetre azt láttuk, ahogyan gőzölög a vulkán.:)
a második kirándulás szerdán volt, elmentünk öcsém kivtelével a Loro Parque nevű hatalmas állatkertbe. ő bicót bérelt és tekert a környéken, ezért nem jött velünk. így amíg ő a tájat, mi újszülött vidrákat, tekintélyesen pózoló bengáli tigrist és ugrándozó orkákat, delfineket és oroszlánfókákat láttunk többek között. túlnyomó többségben persze a madarak és főleg a papagájok voltak, hiszen a park is erről kapta a nevét. volt egy 'Treetops' nevű rész, ahol bambuszkorlátos lépcsősoron és egy függőhídon kellett átmászni. ez volt a madaras részek legszebbike, mert a lépcső mellé etetőket rögzítettek, amelyekből szebbnél szebb madarak csipegettek szabadon, így testközelből is láthatta a látogató őket.

holnap pedig utazunk haza, remélem a repülők most is szerencsésen földetérnek és annyit sem zuhanunk, mint az első útnál.kicsit várom már a hazatérést, mert kezdődik az utsó alapképzéses félévem benne a várva várt emelt élettan gyakommal, nemsokára itt az A38-as subi, ami kicsit szomorú is a búcsú miatt és végre lesz normális netem, így tudok új pajtimmal, Tomival beszélni rendesen.

a következő bejegyzésben majd csinálok egy képes összefoglalót arról, merre is jártunk és mit láttunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése