első hastáncversenyem

alcím: így vesztettem el hastáncverseny-szűzességem

ide is eljutott életem, ez a nap is felvirradt:P még hozzá - ha már itt kezdtem az elején - nagyon is szuperül virradt, szívem választottjának oldalán. itt az első bekezdésben mutatnám be őt.^^ anyukám idei szülinapján én is kaptam ajándékot, a legnagyobbat: egy jóbarátból odaadó társ vált. nagyon boldog vagyok vele, mert 5 év után ő egy olyan fiú az életemben, aki nekem is megtetszett és nem csak én neki, amiért ezerrel teper. ő nyugodt, türelmes, békés, céltudatos BME-s, csinos, helyes, férfias arcszőrzettel megáldott:DD, szereti a kedvenc zenémet (eleve hasonló a zenei ízlésünk), lehet vele táncolni, lehet vele jókat beszélgetni, tetszik neki a hastánc, talpraesett, kitartó, erős, vicces, vidám, ha kell komoly. szóval minden fejben kikötött kritériumomnak megfelel, őt vártam, őt álmodtam meg talán. :) most csak annyit tudok kívánni, hogy mindig is hagyja meg nekem a sors ezt a csodás ajándékot, mert nagyon megszerettem! :$ az uraságtól egyébként tegnap pont kaptam elolvasásra egy könyvet, amely arról szól, hogyan kell "jól kívánni", úgyhogy mihamarabb elolvasom, hogy megtehessem ezt a lényeges kívánságot.:P

szóval megvirradt a napja a 9. Holdfény Lányai versenynek, ami pattógósan, de kicsit fáradtan indult az előző napi buli miatt. [koncertre vitt az úr, megismertem a Presszó Tangó Libidó nevű már nevében is mókás zenekart. igazi mindenkit megmozgató muzsika, engem emiatt a Jurijra emlékeztetett. minket is megmozgatott mellesleg, nagyon jót táncoltam. kellemes bemelegítő volt a versenyre, s biztos megyek még a koncertjükre!;)] így kicsit, 10 perccel megkésve értünk a Borárosra, ahonnan már egyedül kellett a Csilibe odatalálni, mert lemaradtunk a csapattól. sebaj, hamar ott termettünk.:)
a hely szép és elegáncs volt eléggé, a színpad nagy és kényelmes, a fények szuperek, bár a közönséget nem nagyon láttuk tánc közben.:D de legalább úgy mosolyogtunk, hogy egy rossz visszajelzést sem vettünk észre és nem csapott az arcunkba, hogy "úhhbzzeg ez mi?!" pl. :D helyfoglalás és a juniorok megnézése után mentünk és felöltöttük csábos raks ruhánkat és színkavalkáddá változott háremünk.^^ az öltöző kicsi volt, ám közelről láttunk rengeteg szép ruhát és csapatot. kis gondom a ruhámmal, hogy a kesztyűm folyton lecsúszik, így be kellett vizeznem a tuti hatás kedvéért. viszont ennek következtében, amikor már startra készen a színpad mögött toporogtunk, tiszta víz lett a fátylam. :D na, gondoltam, ez igen! mi lesz még itt.. de aztán amikor ki kellett már lépni, a fátylam megszáradt és a kesztyűm is valamennyire sajna, de kitartott!^^ tehát ez a bevizezős ötlet bevált.;)
és akkor eljött a showtime ideje, mi következtünk. már egész múlt félévben ezt a koreót gyakoroltuk és fel is léptünk vele párszor, így már magabiztosnak éreztem magam. a felnézést és folyamatos mosolygást pedig az a tudat oldotta meg, hogy szívem választottja ott néz.^^ szóval maga a tánc szuperül ment, Ági lent drukkolt nekünk ezerrel, annyira cuki volt, imádjuk! azt mondta a végén, hogy remek volt, egyszerre ment minden, mentek a csípőmozdulatok mindenkinek, mosolyogtunk és vidám, csábító lett tényleg. így éreztem én is, hatalmas elégedettséggel és vigyorral tudtam lejönni életemben először ezzel a fajta tánccal a színpadról.^^ Istenem, ez is eljött!:) az elején volt kisebb gáz, mert kevéssé értünk be középre, így az első forgások és menetek a fátyollal kuszák voltak, de utána mindenki a helyére talált és klappolt az egész.:)

ilyen volt tehát, rengeteg kép és videó készült. szerintem már csak ezért is megéri ilyen maskarába bújni, arról nem beszélve milyen kényelmes és szépséges^^ az ott készített képeket és saját koreóról készült videót, amelyet 4 kamerával vettek, méregdrágán adták el. no de végül úgy döntöttünk, a videó árát összedobjuk és visszük. epekedve várom, hogy visszanézhessem az eddigi legjobb táncom.^^

összegezve szuper nap volt! rengeteget nevettünk, beszélgettünk, fényképezkedtünk és örültünk egymásnak! ez a csapat csak egyre szuperebb lesz. ♥♥♥ úgy érzem ez is egy szép történet, kaland vagy korszak lesz az életemben, s örömmel fogok később visszatekinteni rá, amikor majd az unokáknak mutogatom, hogy nagyi ilyen csini háremhölgy is volt egyszer.:D